A Vučedol régészeti lelőhely

A Vučedol régészeti lelőhely

A Vučedol régészeti lelőhely a Duna partján, Vukovártól a folyás mentén lefelé 5 kilométerre helyezkedik el, és az egyik legjelentősebb rézkori lelőhelynek számít. Vučedolban először Kr. e. 6000-ben, az első európai földműves népesség idején telepedtek meg emberek. A Kr. e.-i 3000-2200.-ig élte fénykorát. Virágkorában a Vučedoli kultúra mint egy hétszáz kilométeres övezetben 10 mai európai ország – Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Románia Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró - területét fedte le. A materiális kultúra, melyben kiemelt helyet foglal el a kerámiatárgyak készítése, kivételes technológiai minőségével és esztétikai értékeivel egy magasan fejlett civilizációról tanúskodik. A vučedoli kerámia a formák tökéletes összhangjával és a díszek elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet. A legismertebb kerámiaedény az ún. Vučedoli galamb, ez a berakásokkal gazdagon díszített, madarat formázó kultikus edény, amelyet 1938-ban találtak. A Vučedoli kultúrához tartozik a Vučedoli Orion is, melyet a legrégebbi európai naptárnak tartanak.

Kapcsolat

Szlavónia
Vukovar