Stari Grad-i síkság | Üdvözöljük a Horvát Idegenforgalmi Közösség hivatalos honlapján!

Stari Grad-i síkság

UNESCO

Stari Grad-i síkság

A Stari grad-i síkság 2008 júliusától szerepel az UNESCO világörökség listáján. A nemzetközi szervezet kiemelte, hogy az ottani szőlő- és olíva ültetvények az első ógörög gyarmatosítók óta vajmi keveset változtak, s a terület kivételes példája az ókorban alkalmazott mértanian felparcellázott földdarabnak. 

„Kr. előtt 385. nyarán az Égei-tenger Pharosz szigetének azonos nevű városkájából egy száz családból álló csoportot indult útnak az ókori görögök által Jón-öbölnek nevezett Adria felé, hogy aztán ott kolóniát alapítsanak. Célpontjuk Hvar, régi néven Fiteja szigete, a csoport vezetője pedig Okist volt, kinek más egyéb mellett az is a feladata volt, hogy az új területen igazságosan felossza a földet a telepesek között. A síkság közepén, azon a helyen, ahonnan gyakorlatilag az egész terület belátható, jelölték ki a kiinduló pontot – az ún. omfaloszt. A groma nevű egyszerű mérőeszköz segítségével mérték le a síkságot, majd felosztották 1-szer 5-ös stádiumú (ógörög mérték) parcellákra, ami megközelítőleg 180 x 900 métert jelent. A parcellákat a tulajdonosának nevével jelölt kövekkel határolták el egymástól. Ez a földosztás azonban nem nyerte el a szigeteken és a parton élő illírek tetszését, akik ezért Kr. e. 384-ben támadást intéztek a település ellen. A görögök azonban legyőzték az illíreket, s így aztán az ő fennhatóságuk alatt maradhatott a Stari grad-i síkság, amely akkoriban az adriai szigetek legkiterjedtebb termőföldjének számított. A telepesek hamarosan melléképületeket és lakóépületeket kezdtek emelni birtokaikon. A fényűző épületek a római korból származnak, eddig mint egy 60 maradványát tárták fel. 

A Stari grad-i síkság a Földközi-tenger térség legjobb állapotban fennmaradt ókori-görög területegysége.”