Rijeka megmentője Karolina

Rijeka megmentője Karolina

Kevés olyan város van a világon, amely azon izgalmas ténnyel büszkélkedhet, hogy történelmének egyik legfontosabb személye egy hölgy.

Karolina Belinić (született Kranjec), ismertebb nevén Karolina Riječka (Rijekai Karolilna), hősiességével oly mértékben elkötelezte a város lakóit, hogy még ma is, amikor a rijekai polgárokkal beszélgetünk erről a fiatal nőről, belőlük csak úgy sugárzik, hogy milyen hihetetlenül büszkék erre a hölgyre.

 

A Karolináról szóló legenda a Napóleoni háborúk idején kezdődik, amikor a franciák uralma alatt álló várost az a veszély fenyegette, hogy a britek lerombolják. Nevezetesen, 1813. július 3-án Rijeka előtt feltűntek a brit flotta hajói. A rijekai lakosok első pillanatban nem is gyanakodtak semmi rosszra, épp ellenkezőleg, kíváncsian szemlélték a közelgő vitorlásokat. De amikor eldördült az első ágyúlövés az erős hajókról, a maroknyi, gyenge katona, aki a várost védte, hamar elcsendesedett, majd 600 brit katona indult a város meghódítására.

A lakosság nagyon megijedt és menekülni kezdett, ahogy a fennmaradt katonaság is, míg a britek elkezdték gyújtogatni az akkori Fiumara kikötőben található hajókat. Egyszer csak a füst és lángok közepette, amelyek kíméletlenül nyaldosták a hajótörzseket, megjelent a 22 éves Karolina Belinić.

Egy hölgy többet ér száz ágyúnál

Fekete, elegáns, dekoltált ruhájában nyugodtan és magabiztosan lépdelt, mintha küldetése lenne. Hamarosan odaért a brit erőkhöz, akiket megkért, tegyék lehetővé számára, hogy beszélhessen a parancsnokukkal. A szájhagyomány azt mondja, hogy a szép rijekai hölgyet hamarosan elvezették a zászlóshajóra, ahol bájával és női varázsával sikerült meggyőznie a brit hadsereg magas rangú tisztjét, hogy szükségtelen a további rombolás a városban.

 

Másrészről, a történelmi dokumentumok tanúsága szerint, Karolina Franjo Kranjec rijekai tengerész kapitány és kereskedő lánya volt, de ami történetünk szempontjából még fontosabb, a Magyar Tengermellék területére kinevezett brit vicekonzulé is, aki 1797-1806. között töltötte be ezt a tisztet, amelyet azután fia Ignác örökölt meg tőle. Úgy tartják, hogy Karolina épp ezeket a diplomáciai kapcsolatokat használta fel a britekkel való tárgyalásokban, hogy megmentse Rijekát.

 

A városlakók nem felejtették el bátorságát és 1829-ben a városi elöljáróság kitüntette hőstettéért. Ma a kikötő központjában található gát az ő nevét viseli. Hősi cselekedetére emlékeztet az ágyúgolyó is a Szent Vid székesegyház homlokzatának falában, egy érdekes üzenettel: „Ezt a gyümölcsöt Anglia küldte, amikor ki akarta zavarni innen a gallokat”. Rijekai Karolinának köszönhetően „ilyen” gyümölcsöt többé nem szállítottak Rijekába.