Debit

Debit

Ma a debitet, mint fehér szőlőfajtát őshonos dalmát szőlőfajtának tekintik, habár valószínűleg Olaszországból származik, a belőle készülő borok pedig kiegyensúlyozottak és itatják magukat.

 

Habár a debitet ma Észak-Dalmácia őshonos fehér szőlőfajtájának tekintjük, valójában feltételezhető, hogy az ezen néven nálunk ismert fehér szőlőfajta Olaszországból származik, mégpedig Bari környékéről. Nálunk leginkább a dalmáciai borászok termesztik, ahol a legképviseltebb fehér fajták egyike, de még puljižanac, bjelina, pagadebit és hasonló neveken is ismert. Azok a területek, ahol a debitet termelik különösen kiemeltek, ezek pedig a Prominskoi és Drniši szőlőhegy, melyeken pont a debit a fő fajta, de gyakran telepítik a plavina és lasina szőlőfajtákkal együtt, főleg a šibeniki hátságon és Skradin környékén.

 

Valaha épp a debit volt az a fajta, melyből olyan nagyra becsült borok készültek, amelyeket külföldre exportáltak. A kb. száz évvel ezelőtti nagy népszerűségét követően a depit viharos időket élt meg, melyek során ennek a szőlőfajtának a bora nagy minőségromláson esett át, hogy a múlt század kilencvenes éveinek közepén újra megkezdődjön lassú felemelkedése, amely néhány nemzetközi díjat hozott a horvát borászok egyes boroscímkéinek.

 

Ez a szőlőfajta későn érik, ami azt jelenti, hogy az ősz elején a még mindig meleg hónapok során elegendő mennyiségű cukrot tud összegyűjteni a szemekben, de savakat is létrehoz. A debitből készülő borok kiegyensúlyozottak és itatják magukat, de kiváló fajta a habzóborok készítéséhez is. A debitből enyhén savas száraz fehérborok készülnek, melyek könnyedek és légiesek, de a fajta nagy potenciállal rendelkezik a desszertborok készítéséhez is. Az ezen szőlőfajtából készülő borok leggyakrabban 12 százalékos alkoholtartalommal rendelkeznek. Az aranysárga színű debit olyan bor, melyet fiatal bárányhoz, főtt fehérhúsú halhoz, garnélához és rostonsült scampihoz, vagy ha friss debitről van szó, akkor a csirkemellből készült ételekhez lehet kínálni.