Zágrábi Régió

Zágrábi Régió

Horvátország kerékpáros történelmének bölcsője és városi kerékpáros oázisa

Zágrábban valamikor a 19. század végén kezdődött minden, amin a kerékpározással kapcsolatos. Már 1867-ben a párizsi világkiállításról Ladislav Beus kereskedő magával hozta az akkori párizsi szenzációt, Michaux kétkerekűjét. Ezzel kinyitotta az ajtót az első biciklik előtt Zágráb és Közép-Horvátország területén, így az emberek már az 1880-as évek elején elkezdtek „kerekezni” Zágrábban, de Károlyvárosban (Karlovac), Jastrebarskoban, Samoborban, Varasdon (Varaždin) és Kaproncán (Koprivnica) is.

 

Zágrábban szintén 1885. júniusában alakult meg az Első Horvát Kerékpáros Egyesület és ezt a dátumot fogadták el a kerékpáros sport kezdetének Zágrábban és Horvátországban. Ugyanebben az évben az újonnan megalakult egyesület nyomtatásban kiadta a Szabályok – Közlekedési előírások kiskönyvét, majd mindjárt a következő évben megrendezték az alacsony- és magas (ún. velocipéd) kerékpárok versenyét a Zrínyi tér körül a Horvát Nemzeti Színház építésére létrehozott alapítvány támogatására.

 

Mivel a kerékpárok száma Zágrábban egyre inkább nőtt, Ivan Dirnbacher vállalkozó szellemű zágrábi lakatos már 1890-ben lakatos szolgáltatásait kibővítette a kerékpárjavítással is, így 1896-ban az első olyan zágrábi gyár tulajdonosává vált, melynek kereteiben működött a „mindenféle biciklirendszer javítóüzeme“ is. A kerékpárok zágrábi közlekedésben való mindennapi használatának megnövekedésével a kerékpáros sport is erős lendületet kapott, éppen a 19. század ezen éveiben a zágrábi versenypályák megépítésével a Roosevelt téren, a „Biciklis” utcában (Koturaška ulica), ahonnan a mai neve is ered (koturalo = bicikli), valamint a Maksimirben, a mai stadion helyén.

Így hát a kerékpározás Zágrábból mindenféle módon elkezdett terjedni, először Horvátország szárazföldi részén, majd Gorski Kotaron keresztül a Tengermellékig és Isztriáig, majd délebbre Likán keresztül Dalmáciáig. Az Első Horvát Kerékpáros Egyesület 1894-ben alakult meg Zágrábban és egész Horvátországból voltak tagjai: a kerékpáros klubok, melyek Károlyvárosban (Karlovac), Sziszekben (Sisak), Varasdon (Varaždin), Samoborban, Eszéken (Osijek), Kőrösön (Križevci), Kaproncán (Koprivnica), Ludbregben és Pozsegában (Požega), működtek. Elkezdtek dolgozni a legjobb utak népszerűsítésén és reklámozásán, melyeken kerékpározni lehet. Így 1892-ben létrejött Horvátország és Szlavónia első kerékpáros térképe, melyet Ivan Mihelić állított össze és jelenleg a Horvát Sportmúzeumban őrzik Zágrábban.

 

Mégis, ami a kerékpárturizmus gyökereit illeti és kapcsolódását Zágrábhoz, a legismertebb kerékpáros utazó és kalandor Ferdinand Budicki (1871. – 1951.) zágrábi kereskedő és lakatos volt, aki Bécsben állította össze saját kerékpárját és már 1897-ben 17 323 km tett meg vele, szinte egész Európát és Észak-Afrikát körbe utazva. Tiszteletére alapította meg Horvátország fővárosa a Ferdinand Budicki Múzeumot a Pluto gyár elhagyott üzemcsarnokában, melyet éppen Budicki három szenvedélyének – a kerékpároknak, motoroknak és autóknak szenteltek.

 

Ma Zágráb valódi kerékpáros város. 2013. óta, ha Zágrábba látogat, nem kell rendelkeznie saját biciklivel, mert bevezették a közösségi kerékpár rendszert, a NextBike Zagreb-et, így a kerékpárok gyorsan kibérelhetők és visszavihetők a húsz városi állomás egyikére. A kerékpáros infrastruktúra szembetűnő az összes városrészben, azonban a kerékpárutak még nem alkotnak teljes városi hálózatot és helyenként kiegészítő lehetőségeket is használni kell a kevésbé forgalmas, szép és békés utcákban, töltéseken és parkokban. 

Lidija Mišćin

Kerékpárral a legszebb körbejárni Zágráb olyan oázisait, mint a Maksimir Park, vagy a Jarun és Bundek tavak, melyek a városnak különleges bájt és nyugalmas légkört kölcsönöznek. Ezek mellett különleges még a Száva-folyó (562 km Horvátországon keresztül), mely a város újonnan és régebben épült részei között a kulcskapcsolat, de egyben a vízválasztó megtestesülése is. Ideális a hídtól hídig való kerékpározásra a töltéseken, a Bundektől Podsusedig és vissza.

Joško Fabris

Itt van még a Medvednica-hegy (1033 m), mely a város északi hátországa és annak „erdős tüdeje”, mely 1981. óta természetvédelmi parkként védelem alatt áll. A vezetett e-kerékpáros túráknak mindenki számára biztosítaniuk kellene a biztonságos megérkezést a csúcsra, vagy legalább az impozáns középkori Medvevárig (Medvedgrad), vagy a Veternica-barlangig. Az Alsóvárosban vezetett túrák a Száva-folyón keresztül Új-Zágrábig szintén emlékezetes élményt nyújtanak.

A városon keresztüli kerékpáros utazásuk során – amikor a városi területeket megosztják a gyalogosokkal és a forgalom más résztvevőivel – legyenek figyelmesek és előzékenyek, mert így válik a Zágrábon keresztüli kerékpározás biztonságossá, széppé és mindenekelőtt szórakoztatóvá.