Dalmácia – Dubrovniki Régió

Dalmácia – Dubrovniki Régió

Enyhe és meleg dél, az ország még ismeretlen kerékpáros csücske

Olyan régióról van szó, mely hihetetlen lehetőségeket nyújt a természetben való tartózkodáshoz és kerékpározáshoz, különösen pedig a minket körülvevő szépségek élvezetéhez. A Baćini-tavak és a Neretva völgye, Metkovićtyal és a Narona régészeti múzeummal Vidben, a Pelješac-félsziget szőlészeti-borászati területei Ston falaival, sólepárlójával és a kagyló, elsősorban osztriga-tenyésztéssel, valamint Orebićtyel, ahol híres hajóskapitányok házai találhatók.

 

A tengerről elvarázsol a kilátás az UNESCO világörökségi listáján szereplő Dubrovnik városára, annak két kilométer hosszú középkori falaival és erődítményeivel. Mégis, a kilátás a régió központjára, a történelmi óvárosra a paloták és házak számtalan piros tetőjével, a védelmi bástyákkal és templomtornyokkal, a legszebb a Srđ-hegyről. A termékeny Konavle és Orebić autentikus hangulatának legmeghatározóbb díszei a tuják elegáns körvonalai. Az UNESCO világörökségét képező középkori szarkofágok a konavlei temetők díszei, de ugyanígy ékességei ők a Dubrovniki tengermellék hátországában található temetőknek is.

 

Az itt található szigetek sorát az illatos píniafenyők, alpesi fenyők, valamint gyógynövények és aromás gyógynövények illatának bujasága jellemzi. Középkori építészete és reneszánsz szépsége okán ismert Korčula városa, az erdős Mljeti Nemzeti Park pedig egy kolostort, valamint kettő sós vizű tavat rejt. A szigetet Odüsszeusz ideiglenes lakhelyének is nevezik. A régióban három szigetcsoport található: a Lastovoi-szigetcsoport Természeti Park, a Pelješac-csatorna kis szigetei, valamint az Elafiti-szigetek, vagy Szarvas-szigetek.

 

Ez a régió egészen biztosan számos mesés, de még nem felismert kerékpáros célállomást rejt!

Domagoj Blažević

Baćinai-tó, melyben angolnák, békák és márnák élnek, melyek egy csatornán úsznak fel a tengerből. Ideális kerékpáros célállomás, mivel a hétből öt tó körül található kerékpárút, melynek hossza tíz kilométer. Az út mentén padok vannak, melyeken megpihenhet, de található itt egy természetes forrás is. A tavak nagyszámú védett növény- és állatfaj otthona, míg a turisztikai látványosságok közül, a kerékpározáson kívül közkedvelt még a csónakázás, a fotoszafari, de a fürdés és szörfölés is, tekintet nélkül arra, hogy a tenger gyakorlatilag egy ugrásnyira van.

A neretvai csónakokkal, igazi neretvai szellemben és életstílusban, a Neretva völgyén és Metković városán, valamint a Kék szem tavon keresztül el lehet jutni az ókori Narona múzeumáig, Vid településen. 1995-ben és 1996-ban itt megtalálták a római kori Augusteum templom szenzációs maradványait, valamint 16 természetesnél nagyobb, illetve természetes nagyságú márványszobrot, 2007-ben pedig megnyílt az első horvátországi in situ épített múzeum. A múzeum és Vid környéke Dragovija és Prud településekkel már most is hegyi kerékpáros célállomásként ismert, XC, singletrack és downhill utakkal.

 

Pelješac-félsziget leginkább kiváló borairól ismert. A százéves szőlőművelési hagyomány, a kiváló terepválasztás, a meredek lejtők és az egész napos napfürdőzés a boroknak kiemelkedő édességet és minőséget biztosítanak. A világhírű Plavac mali fajtából kiemelkednek a Dingač és Postup nevű borok. A Francia út a Pelješac-félszigeten egyike a kevés fennmaradt tanúbizonyságnak a napóleoni korból a dubrovniki területen, ma pedig jelölt és nagyon attraktív gyalogos és MTB útvonal, Stontól Ponikveig (7 km), kilátással a Ponikve-völgyig és a stoni mezőig. A napóleoni út egyes részei áthúzódnak az egész Pelješac-félszigeten, a turisztikailag ismert részek még Žuljana – Puntikovići és Janjina – Kuna Pelješka. Ston a mély benyomást keltő, mintegy 5 km hosszú középkori védfalakkal egy olyan pont, melyet nem szabad kihagyni, ahogy a 14. századból származó sólepárlót sem. A Pelješac-félsziget közúti összeköttetése jó a Malostoni-öblön keresztül, de Pločéből komphajóval utazhatunk Trpanjba, majd tovább Orebićből komphajóval Dominčébe Korčulára. Komphajó indul Prapratnoból is Mljet-szigetre. Trpanjban található egy gyalogos és kerékpárút a Vrila kempingtől (6 km) Velika Prapratnáig, megújított évszázados olajligetek és szárazfalak, de újonnan telepített olajfák mellett is.

 

Korčula-sziget három kiváló kerékpáros célállomással rendelkezik, ezek: Lumbarda (három kerékpáros útvonal), Blato (hat útvonal) és Vela Luka (négy útvonal). A jelölt útvonalak mellett elérhetők az útvonalak leírását tartalmazó térképek is. Korčula-szigeten minden útvonal kivételes, kezdve azzal, mely Korčula óvárosából indul, ahol Marco Polo háza található. A kerékpárosoknak számos kitűnő aszfaltozott és makadámút áll rendelkezésére, melyek a sziget számos festői településén haladnak keresztül, mint amilyenek Lumbarda, Pupnat, Smokvica, Blato és Vela Luka. A sziget 47 kilométeres hossza nem jelent logisztikai gondot, mivel sok hely van, ahol meg lehet állni, pihenni, enni, vagy, ami még fontosabb, felfrissülni a tengerben.

Ivo Biočina

Horvátország legzöldebb, illetve legerdősebb szigetén való kerékpározás is különleges élmény. Ezt a legnagyobb déldalmát szigetet sűrű alpesi fenyő, píniafenyő és magyaltölgy erdők borítják. Mljetet 1960-ban nyilvánították nemzeti parkká. 37 kilométer hosszú, a szigeti úton való kerekezés pedig igazi kaland lehet, mivel Mljet meglehetősen dimbes-dombos sziget, melynek legmagasabb csúcsa a Velji grad (514 m).

A sziget jó hajóösszeköttetéssel rendelkezik a Pelješac-félszigeten található Prapratnoból és Dubrovnikból. A sziget fő, északnyugat-délkelet irányú útja mellett a szigeten rövidebb aszfaltozott és makadámutak is vannak, melyek igazán megfelelőek a tekeréshez. A legszebb és legkönnyebb a gyalogos-kerékpáros út a két sóstó, a Malo i Veliko slano jezero (Kis és Nagy sóstó) körül vezet, kilátással a Szűz Mária-szigetre és a 12. századból származó bencés kolostorra. Három helyen lehet kerékpárt bérelni, melyekről a tavak könnyen elérhetők. A legjobb a két tó közötti hídon található.

 

Lastovo, a kristályfényű csillagok és kristálytiszta tenger szigete, szintén alkalmas a kerékpáron történő felfedezésre, teljes csendben és nyugalomban. A természettel való közvetlen kapcsolat élménye ekkor a legjobb. A sziget kb. 10 km hosszú, és mintegy 6 km széles, számos öböllel, és a szelíd, lankás hegyek között megbúvó mezőkkel. A tekeréshez ideális a tavaszi és a kora őszi időszak, amikor a nap nem perzsel, van viszont némi kis szél, ami kellemessé teszi a kerekezést. Az aszfaltozott utakon kicsi a forgalom és alkalmasak a kerékpározásra, de vannak jó makadámutak, ösvények és utacskák, melyek elvezetnek valamelyik látványossághoz a szigeten, vagy a szigeten elszórtan elhelyezkedő 40 középkori kis templom egyikéhez. A szigeten hat-tíz rövidebb kerékpárút található, a leghosszabb és legnehezebb a Lastovo – Hom (417 m) – Lastovo (20 km), a sziget legmagasabb csúcsáig, aszfaltozott úton és hegyi makadámúton, amíg lehetséges, majd gyalogosan a csúcsig. Az többi útvonal öt-tíz km hosszú. A komphajó-kikötő Ubliban található, míg a Hotel Solitudóban, a szigeten található egyetlen szállodában, lehetséges a kerékpárbérlés.

 

Šipan szépségeit, mely Koločep és Lopud mellett az Elafiti-szigeteket, vagy Szarvas-szigetcsoportot alkotja, könnyen elérhetők a szigeteket összekötő komphajó-járattal, mely Dubrovnikból indul. A Via Dinarica – Plava staza (Kék út) részeként egy rövidebb útvonal Šipan-szigetre is elvisz. A Via Dinarica kék vonala lehetőséget ad az Adria horvátországi partjának megismerésére, mely éppen a hegyek és a tenger egyedi kapcsolatáról ismert. Tehát, egyszerre megélheti a tenger és a part élményét, a hegyekben való tartózkodás és mozgás élményével. Šipan partjának és belső részének megismerése, ahol olajfaligetek, szőlők és szentjánoskenyér-ültetvények találhatók, a legkönnyebben kerékpáron lehetséges, de lehet gyalog is. A szigeten két nagyobb település található, a Šipanska Luka és Suđurađ, melyet egy út köt össze, mely a termékeny Šipani mezőn át vezet. Ezen az útvonalon halad a Via Dinarica – Plava staza is, 3, 8 km hosszon a szigeten keresztül, aszfaltúton és makadámúton. A szigeten a Dubrovniki Köztársaság nemesi családjainak és gazdag polgárainak számos vidéki kúriája, villája található meg, melyek legtöbbje a 15-16. század folyamán épült, az ilyen kúriák építészeti stílusára tipikus példa Vice Stjepović-Skočibuha Suđurađban található villája, mely 1561-ben épült. Egy tornyos, fallal körbekerített kerttel rendelkező épületről van szó, mely nagyrészt korčulai kőből épült. A nyílt tengerre legszebb kilátás a Velji Vrh (243 m) csúcsról nyílik, mely uralja a Šipanska Luka körüli területet, a csúcson pedig az osztrák-magyar uralom időszakából származó katonai erődítmény áll.

Bár a Dubrovniki tengermellék (Dubrovačko primorje) felső falvain áthaladó kerékpáros útvonalak a hegyvidéki terep és a meredek emelkedők miatt nem annyira használatosak a kerékpározásra, kivéve talán az elektromos bicikliket, ezek az utak igencsak jó és keresett alternatívái a forgalmas Adriai főútnak, tekintettel arra, hogy ezeken az utakon kevés a forgalom, a természet pedig felettébb érdekes, az Elafiti-szigetekre való kilátás pedig lélegzetelállító. Legkönnyebb a kerekezést Dubrovnik irányából kezdeni, és Orašacban lekanyarodni Gromača felé, vagy Slanoban Trnova felé, Zaton-Doliból pedig el lehet indulni Mravinac vagy Trnova irányában. A települések, mint Čepikuće, Visočani, Smokovljani és Ošlje autentikusak, temetőiket és a templomok körüli területeket szarkofágok (stećci), középkori síremlékek díszítik, melyek a 13. század vége és a 16. század közepe között keletkeztek. A Dubrovniki tengermelléken 26 szarkofág-nekropolisz őrződött meg, a Dubrovniki tengermellék szarkofágjai (Stećci Dubrovačkog primorja) tematikus kerékpáros útvonal pedig, melyen legjobb Slanoban elindulni, hat lelőhelyen halad át, melyek közül a legértékesebb a Novakovo greblje – Čepikuće, mely Dubrovnik környékén az egyik legmegőrzöttebb és legszebb szarkofágos helyszín.

 

Dubrovniktól délkeletre található a Konavle régió egy része, melynek három kerékpáros útvonala van, melyek festői, és mindenekfelett harmonikus és autentikus falvakon át vezetnek, a Ljuta-folyón található vízi malmok mellett. Az útvonalakról kilátás nyílik a zord Sniježnica-hegyre (1234 m), valamint a tájképet uraló karcsú, elegáns tujákra. Konavle tágas, termékeny völgyével mindig is a Dubrovniki Köztársaság éléskamrája volt. Ma is ismert olajfa ligeteiről, szőlőskertjeiről, gyümölcsöseiről, ahol déligyümölcsöt termesztenek, valamint művelt földjeiről, legfőképp pedig a falusi turizmusról, éppen a mindenütt jelenlévő autentikusság, mely híven tükrözi a régi Dubrovnik hagyományos kultúráját. A három kerékpáros útvonal közül az első, mely 25 km hosszú, Čilipiből vezet Donja Banda felé, Gruda, Ljuta és Pridvoje falvakon keresztül, melyek a Konavlei mezőn találhatók. A második útvonal szintén körbe vezet, 26 km hosszú, és a Gornja Banda lejtőin át vezet, majd újra a mezőkön, valamint Miljasi és Zvekovica településeken át egészen Cavtatig, ami egyben a kiindulópontja is. A harmadik a legrövidebb, egyenes út, mely Cavtattól 9,5 km hosszon vezet Miočićon át Čilipibe. Az útvonalak a régi keskeny nyomtávú vasút, a „Ćiroˮ nyomvonala mellett haladnak, mely régen Dubrovnikot összekötötte Čapljinával, és Konavlet Mosztárral, 1909-től 1976-ig, amikor is a közkedvelt „Ćiroˮ utoljára indult el Dubrovnikból.