Jure Grando – a legrégibb ismert nevű és vezetéknevű európai vámpír

Jure Grando – a legrégibb ismert nevű és vezetéknevű európai vámpír

Isztria belső része vonzza a természet, a kiváló ételek, mint Őfelsége a szarvasgomba, valamint az isztriai borok királynője, a malvazija kedvelőit. Mindezeket a különlegességeket nagyon könnyű megtalálni a tenger gyöngyszemeitől, Porečtől, Vrsartól és Rovinjtól mindössze 20 km-re fekvő kis településen, Kringában. Ez egy tipikus isztriai falu, kis templommal, kőházakkal, római kori szárazfalakkal és vendégszerető emberekkel, amelyben a nyaralás során könnyű megfeledkezni a külvilágról és a hét napjairól.

Julien Duval / TZ Central Istria

Ám néhány száz évvel ezelőtt Kringában senki nem gondolt a hedonizmusra és nyugalomra, mivel a faluban 16 éven át kószált a legrégibb, ismert nevű és vezetéknevű európai vámpír. A „strigun” (abban az időben a vámpír helyi megnevezése) legendája Kringában nemzedékről nemzedékre öröklődik, a vámpírtörténetek pedig állítólag az ismert írókat, Byront, Le Fanut és Stokert is megihlették.

Fél Ön Vlad Tepestől? Várjon, amíg meghallja az isztriai vámpír, Jure Grando történetét

A rémisztő történet 1656-ban kezdődik, Isztriában, amikor eltemették a Jure Grando nevű elhunytat. Nem sokkal a temetés után a helyiek látni kezdték az ő szellemét, ahogy a faluban kóborol, egy döglött birkával az egyik, és egy fekete macskával a másik vállán. A Jure vérfagyasztó nevetésével megjelölt éjszakák miatt Kringa lakói közé beköltözött a félelem. Megjelent Giorgie atya előtt is, aki a misét mondta a temetésén, valamint Grande özvegye is félelemtől reszketve mesélte, hogy az elhunyt éjszaka gyakran meglátogatja és zaklatja őt.

 

Az imént említett atya hamarosan szörnyű felfedezést tett. Az ember, akinek az ajtaján Jure Grando az éjszaka folyamán bekopogott, néhány napon belül meghalt. Kringa ezekben a napokban a félelem faluja volt, főleg miután Giorgio atya és Miho Radetić plébános nem jártak sikerrel abbéli próbálkozásukban, hogy a szörnyű bestiának karóval átdöfjék a szívét.

Julien Duval / TZ Central istria

Ám az 1672. év egy éjszakáján kilenc, galagonyakaróval, keresztekkel és egyéb vámpírellenes fegyverekkel felfegyverkezett bátor helyi lakos úgy döntött, hogy véget vet Jure rémuralmának. Amikor kiásták a sírt, szinte kővé dermedtek a félelemtől, mivel Grando teste nem bomlott el, pirospozsgás arcán pedig mosoly ült.

Amikor nem sikerült nekik a galagonyakaróval átdöfni Jure szívét, Stipan Milašić helyi lakos éles fejszét ragadott és lecsapta Jure fejét. Ebben a pillanatban a temetőben szörnyű rikoltás harsant, az isztriai vámpír pedig rángatózni kezdett és úgy dobálta magát, mintha még élne.

 

A „vámpírűzők” így végül sikerrel jártak. Kringa megszabadult e nagy szörnyűségtől, a faluban pedig eluralkodott a béke és nyugalom. Ez ma is így van, „vámpírétvágyunk” pedig csak az isztriai különleges finomságok után lehet.