Trogir, harmonikus kővároska egy szigetecskén, melyet hidak kötnek össze a szárazfölddel és a Čiovo-szigettel.
UNESCO védettség alatt álló óvárosa valódi kincsestára a művészeti alkotások, a reneszánsz és barokk épületek, a román kori kis templomok szerelmeseinek.
Múzeumvárosnak is szokták volt nevezni, amit a trogiri katedrális Radovan mester által 1240-ben faragott kapuja, a reneszánsz városi lodzsa, az ezeréves Szent Miklós-kolostor is visszaigazol, mely utóbbiban őrzik az ókori Kairos istent ábrázoló, Kr. e. 4. századból származó híres domborművet.
Kicsi, szűk utcácskái és terecskéi, megannyi étterme, kávézója, szuvenírüzlete és galériája, számos szabadtéri kulturális és zenei rendezvénye kíséretében, kölcsönöznek a városnak hamisítatlan mediterrán életérzést.
Trogir a történelmi rétegezettségű város rendkívüli példája. A sziget-település hellenisztikus korból származóan egymást derékszögben metsző utcáit a későbbi korok uralkodói a legkülönfélébb köz- és lakóépületekkel, illetve erődökkel csinosították. Román stílusú szép templomai mellett különleges reneszánsz és barokk stílusú épületek bukkannak fel. Legjelentősebb építménye a Trogir-i katedrális a Radovan mester jegyezte nyugati kapuval, amely a horvát román-gótikus művészet legjelentősebb alkotása.