Šibenik, a horvát Adria gyöngyszeme, a Krka elsüllyedt torkolata mellett, az Adria keleti partjainak legfestőibb részén fekszik. Legrégebbi horvát városként első ízben 1066-ban, IV. Krešimir horvát király idejében említik.
A város gazdag kulturális-történelmi örökségéről a fenséges Szent Jakab-katedrális, Juraj Dalmatinac zseniális építőmester UNESCO védettséget élvező remekműve, számos templom, kolostor, palota, és a városnak keretet adó, s egyben a šibenikiek generációinak kitartásáról, lemondásáról és hitéről is tanúskodó négy bástyaerőd tesz tanúbizonyságot. Šibenik egyben a kultúra városa is; a világ egyetlen Nemzetközi Gyermekfesztiváljának, illetve a hagyományos Dalmát Sanzonesteknek odaadó házigazdája.
A város közelében két nemzeti park is van, a Krka és a Kornati, melyek lenyűgöző látképeikkel töménytelen látogatót ejtenek ámulatba.
A Šibeniktől csupán nyolc kilométerre, egy gyönyörű sűrű fenyőerdőben kialakított solymász-központ olyan egyedülálló hely, ahol a látogatók mindent megtudhatnak a sólymokkal kapcsolatban, míg a Krka Nemzeti Parkhoz közel fekvő Etnoland dalmati a Dalmatinska Zagora hajdanvolt világát mutatja be a látogatóknak.
Az 1431 és 1535 között épült Szent Jakab-katedrális a műemléki művészet területén a 15. és 16. században az Észak-Itália, Dalmácia és Toszkána között végbement fontos kölcsönhatásokról tanúskodik. A három építőmester - Francesco di Giacomo, Juraj Dalmatinac és Nikola Firentinac – egyedülálló technikát fejlesztett ki a katedrális kupolájához, melynek eredményeképpen a teljes egészében kőből emelt építmény mind külsejét, mind belsejét illetően különleges harmóniát sugároz.
A 140, jórészt lakatlan, kisebb-nagyobb szigetből és sziklaszirtből álló, alig 70 km² összterületű Kornati főként szokatlan alakzatú szikláiról, valamint különösen magas sziklafalairól híres. Meglehet több sziget is lehet itt, hiszen egy régi mondás szerint: „Ahány nap van az évben, annyi szigete van a Kornatinak”. A park legnagyobb részét a Kornat nevű központi sziget teszi ki, melyről a szigetcsoport a nevét kapta. A kő- és tenger labirintusának tekintett Kornatiban a veszélyes hajózás miatt több világítótorony is van, melyek némelyike, mint például a Blitvenica és a Sestrice, manapság a Robinson turizmusnak adnak otthont. A Kornati legodaadóbb hívei kétségtelenül a hajósok, akiknek a Kornati mindazt nyújtja, amire a leginkább vágynak: a tenger és a szigetek napsütötte labirintusát és nyugalmat az érintetlen természetben.
A nemzeti park magában foglalja ezen elbűvölő folyó folyásának legnagyobb részét és a természeti szépségeken felül kultúrtörténeti látványosságokban is bővelkedik. Közülük külön említést érdemel a ferences-rendi kolostor Visovac szigetén, amely a tájkép ékköveként helyezkedik el a folyó tóvá szelídült részén. A kolostorban képgaléria található, de lehetőség van a 14. századból származó templom megtekintésére is. A folyó alsó folyásán lévő szurdok közepén helyezkedik el a pravoszláv Krka-monostor, valamint több ősi építmény a víz feletti magaslatokon. Az idelátogatókat az aprócska néprajzi múzeumokká átalakított régi vízimalmok is elbűvölik, melyekben meg lehet nézni, hogyan is őrölték a búzát eleink. Mindezt a vidék történetét jól ismerő, hagyományos népviseletbe öltözött helyiek prezentálják, ami mindig örömmel tölti el a gyerekeket, akik a park leggyakoribb látogatói. Ám a Krka Nemzeti Park fő látványossága mégiscsak hét vízesése, melyek közül a Roški slap a legkiterjedtebb, a Skradinski buk pedig a legnagyobb, s egyben a legismertebb.