Az Isztriai-félsziget
északi részében, Oprtalj és Grožnjan között, 240 méter magasságon
telepedett meg Završje festői városa, melyet a múltban kettős védfal
vett körül. A falrendszer egy része a mai napig fennmaradt, míg az
egykori két városkapu közül mára már csak az egyik kivehető. Felette a
települést mint egy a három évszázadon át irányító Contarini család
féldomborműve és címere látható.
Egy köves kis utca vezet fel a dombocskára, melyen a Rózsafüzér
Királynője-templom és a hozzá tartozó harangtorony emelkedik. A kerek
szentélyű templom csúcsíves kapuja 1879-ből, az épület utolsó
rekonstrukciójának évéből származik. A 16. században épült, majd
1634-ben átépített templom négy régi oltárból kettő maradt fenn. A
templomnak a 18. századból való ezüst lámpái és gyertyatartói is voltak,
illetve őrzött egy fényes érmekkel kirakott, az 1476-os esztendőből
származó tekintélyes serleget is, melyet az egyház a 18. században
eladott. A remekmű először a Rotschild gyűjteményben került, jelenleg
pedig a párizsi Louvre múzeum gyűjteményét gyarapítja. A gótikus
szentségmutató (monstrancia) 1849-ből ered, rajta a Boldogasszony, Szent
János Evangelista és a koporsóból feltámadó Krisztus ábrázolása.
A templom melletti román kori, 22 m magas harangtorony az amúgy is magas
domb legmagasabb pontján emelkedik. A régen őrhelyként szolgált
harangtorony azért különleges, mert teteje nem gúla, hanem egyenes
záródású, melyen a fogazott várfal és mellvédek helyezkednek el. A
magasból remek kilátás nyílt a távolba, így aztán az ellenség nem tudott
észrevétlenül közelíteni a városhoz. A završjei harangtorony 40 cm-re
észak felé dől, ezért aztán ferde toronyként is emlegetik. Összesen hét
fali koszorúpárkány díszíti, s tetején, az őrhely alatt helyezkedik el a
harang-terem, melyet nagyobb félköríves ikerablakok ékítenek.
Završje északi kapuja elé, plébániatemplomként építették fel a nagy
kiterjedésű Szent János és Szent Pál-templomot, melyet 1792-ben
renováltak. Négy falsáv díszíti, szentélye kör alakú. Az igen díszes
templomnak öt oltára van. A Rózsafüzér Királynője oltárt egy bizonyos
Besenghi nemes úr ajándékozta a templomnak 1792-ben. A tető oldalsó
részén egy homokkőből készült kis guzsaly emelkedik ki. A völgy felé, a
megmaradt városi kapu előtt helyezkedik el az 1556-os Szent
Rókus-templom, illetve kb. egy km-re északra a temetőkert a Szent András
kistemplommal.
Završje már az ősidőktől lakott, amiről a római kor előttről származó
tárgyak, csakúgy, mint a római kori sírok és feliratok tanúskodnak. Itt
találtak rá a Belső-Isztrián áthaladó állítólagos első konzuli útra is,
amely mellett 1885-ben egy különböző történelmi személyiség nevével
díszített sírkövet tártak fel. A középkori kisváros ősi nevét az olasz
Piemonte elnevezés őrzi. Ezen a néven már 1102-ben ismert volt, amikor a
települést II. Ulrik isztriai őrgróf az aquileiai pátriárkának
adomyányozta.
Završja óvárosa jelenleg védettség alatt álló urbanisztikai egység, amely Horvátország kulturális javainak listáján is szerepel.
Isztria Megyei Idegenforgalmi Közösség
www.istra.com
Grožnjan Községi Idegenforgalmi Közösség
www.istria-groznjan.com