Az egyik legősibb európai kultúra központjában, a Vučedol régészeti lelőhelyen a végéhez közeledik a Vučedoli kultúra Múzeumának kialakítása, s az elkövetkező év végéig a teljes régészeti-turisztikai park is megépül. A múzeumi és régészeti felhozatalt sport és rekreációs lehetőségek, valamint egy csillagvizsgáló és planetárium gazdagítja, melyeknek köszönhetően Vučedol minden bizonnyal vonzó turisztikai célponttá fog válni. Vučedol új köntöse az „Ilok – Vučedol – Vukovar kulturális örökségének megújítása” elnevezésű, 30 millió eurós projekt része, melynek nagyobb részét az Európa Tanács Fejlesztési bankja finanszírozza.
A Vučedoli kultúra Múzeuma mellett, melyet azon domb gyomrában alakítottak ki, melynek tetején maga a régészeti lelőhely található, felújították az iloki Odescalchi kastélyt, továbbá felújítás alatt áll a vukovári Eltz kastélykomplexum, néhány vukovári barokk épületet is kicsinosítottak, s ezzel egy időben dolgoznak a Vukának a Dunába történő beömlésétől a Kelet-szlavóniai Vukovár tőszomszédságában lévő Vučedolig húzódó sétaút és parti erőd építésén. A turisztikai-vendéglátós és sport-rekreációs egység egy hotelt, egy éttermet, bungalókat, sportpályákat, vízi sport és horgászati lehetőségeket, turisztikai célú kikötőket, kerékpárutakat, lóversenypályát, gasztronómiai kínálatot, turisztikai programok megrendezését, egy állatkertet és egy akváriumot foglal magában. Az idelátogatók és a turisták olyan régészeti kísérletekben vehetnének részt, mint például a vučedoli ház megépítése, illetve kerámiatárgyak, valamint a fémtárgyak öntéséhez használatos forma készítése.
A Vučedol régészeti-turisztikai park kutatóközpontja a Streim Villában székel majd, melynek közelében három, vesszőből épült, sárral tapasztott és nádfedeles vučedoli házat, cölöpházakat és egy kikötőhelyet rekonstruálnak, illetve egy házi- és vadon élő állatokat felvonultató állatkertet, valamint a régi mesterségeket bemutató műhelyt is kialakítanak. Egy játszótér, egy turistakemping és egy szuvenírüzlet kialakítását is tervezik.
A Vučedol régészeti lelőhely a Duna partján, Vukovártól a folyás mentén lefelé 5 kilométerre helyezkedik el, és az egyik legjelentősebb rézkori lelőhelynek számít. Vučedolban először Kr. e. 6000-ben, az első európai földműves népesség idején telepedtek meg emberek. A Kr. e.-i 3000-2200.-ig élte fénykorát. Virágkorában a Vučedoli kultúra mint egy hétszáz kilométeres övezetben 10 mai európai ország – Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Románia Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró - területét fedte le. A materiális kultúra, melyben kiemelt helyet foglal el a kerámiatárgyak készítése, kivételes technológiai minőségével és esztétikai értékeivel egy magasan fejlett civilizációról tanúskodik. A vučedoli kerámia a formák tökéletes összhangjával és a díszek elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet. A legismertebb kerámiaedény az ún. Vučedoli galamb, ez a berakásokkal gazdagon díszített, madarat formázó kultikus edény, amelyet 1938-ban találtak. A Vučedoli kultúrához tartozik a Vučedoli Orion is, melyet a legrégebbi európai naptárnak tartanak.
Vukovár-Szerémség megyei Idegenforgalmi Közösség
www.tzvsz.hr
Vukovár városi Idegenforgalmi Közösség
www.turizamvukovar.hr