Sziszekben minden év szeptemberének első napjaiban, újhold idején kerül sor a Kupa-folyó menti sétányon a Kelta éj elnevezésű idegenforgalmi-történelmi rendezvényre. Ez a Sziszek-Moszlavina megye területén megrendezésre kerülő egyik legjelentősebb és egyben leglátványosabb turisztikai attrakció. A tutajokon megelevenednek a sziszeki legendák, a druidák és a papnők varázsitalt osztogatnak a parton összegyűlt nézőknek. A fáklyák és a reflektorok fényében a titokzatos sziszeki legendákhoz kötődő látképek sejlenek fel. Az idelátogatók szeptember 4-én a dobok pergő ritmusára táncoló tündéreket és harcosokat, a Kupán lebegő tutajokon fel tűnő keltákat láthatnak, megkóstolhatják a csodatevő druida itókát, és részesei lehetnek az ősi harcosokat, szépségeket, püspököket és az ő üldözőiket, a leigázó hősöket, valamint az élet és a szabadság védelmezőinek megidézését célzó misztikus szertartásának. A látogatók szeme előtt, a hajókon a kelta és rómaiak időket idéző életképek elevenednek meg. Ezen az éjszakán a titokzatos folyón lebegő tutajok a víztömeg megvilágított felületén tükrözik vissza Sziszek történelmének nevezetes látképeit, s a mint egy háromezer évvel ezelőtti egykori hatalmas birodalmak háborúiról, felkeléseiről, régmúlt napok dicsőséges történéseiről, sikereiről és győzelmeiről, hódításairól, tündökléséről és bukásáról regélnek.
A sziszekiek ezzel az egy órás látványossággal idézik fel, hogy hogyan is nézett ki városuk a régmúltban. Tavaly a Kelta éjt választották a Kontinentális-Horvátország leglátványosabb turisztikai rendezvényének.
A kelták a Kr. e.-i 4. században érkeztek a sziszeki területre, s leigázták az őslakos illír törzseket, kikkel, miután a két különböző nép és kultúra is sikeresen keveredett, megalapították a Segestica nevű települést. Az illír-kelta törzsek egészen Kr. e. 35-ig sikeresen álltak ellen a rómaiak nyomásának, amikor is Octavianus 12.000 katonájával egy harminc napig tartó ostrom után elfoglalta majd lerombolta Segesticát. Az elsődleges római katonai táborból a római Siscia nem sokkal később várossá lép elő, különösen erős katonai, közlekedési és igazgatási funkciókkal, fejlett kereskedelemmel és iparral, majd a későbbiekben a nevezetes pénzverdével, melynek érméi a Római birodalom egészében használatosak voltak.
Sziszek városa Zágrábtól délkeletre, az Odrának a Kupába és a Kupának a Szávába történő betorkolásánál telepedett meg. Földrajzi elhelyezkedése és jó természeti adottságai hatottak a város fejlődésére, amely gazdag kultúrtörténeti örökségén felül vonzáskörzetében számos érdekességet és nevezetességet kínál az idelátogatóknak.
Sziszektől a folyó mentén lefelé haladva, a Száva bal partján terül el a Lónya-mező Természetpark, amely nagyobb részében a Száva ártéri területe, különlegesen jó állapotban fennmaradt növény- és állatvilággal és a Száva és annak mellékágai mentén megtelepedett festői kis falvakkal. A Lónya-mező egyébiránt autochton ló- és disznó-fajtájáról is ismert és egyben az egyik legjelentősebb halívóhely.
A egyedi építészetet tükröző fából készült házak, tetejükön megannyi gólyafészekkel, további attrakcióként szolgálnak, a Čigoč nevű falucskát például Európai Gólyafalunak nyilvánították.
Itt található a Siscia régészeti park is. A konzerváló régészeti ásatásoknak köszönhetően fedezték fel a római Siscia városkomplexumát, melyben a látogatók megtekinthetik a város falait a belső toronnyal, a védelmi sánccal, valamint egy késő római kori monumentális építmény részeit.
Sziszek legdicsőbb napjait a törökökkel folytatott háborúskodások idején élte meg, melynek csúcspontja a keresztény seregek törökök felett aratott 1593-as hősies győzelme. A törökök több évszázados katonai fölényét megroppantó első diadalnak hamar híre kelt, és Sziszek egy rövid időre egész Európa figyelmének a homlokterébe került.
Sziszek-Moszlavina megyei Idegenforgalmi Közösség
www.turizam-smz.hr
Sziszek városi Idegenforgalmi Közösség
www.sisakturist.com