Horvátország, Adria - Ahogy mi mindig is szerettük
Keresés
Homepage Külképviseletek Magyarország Hírlevél Mljet Nemzeti Park – Szent Pál, Odüsszeusz és Cousteau útjain  
 
Mljet Nemzeti Park – Szent Pál, Odüsszeusz és Cousteau útjain
Mljet Dél-Dalmácia nagyobb szigetei közé tartozik. A Pelješac, Dubrovnik és Korčula közelében fekvő Mljet partja látszólag nem kifejezetten tagolt. A szigeten mediterrán klíma uralkodik: száraz nyarak, enyhe, nedves telek és kb. 2500 napsütéses óra évente.

A Mljet Nemzeti Park a sziget északnyugati harmadát foglalja el. A park 5375 hektáros területe egy szárazföldi részből, és az azt övező tengerből áll. A területet 1960-ban nevezték ki nemzeti parkká, a tengeri részt pedig 1997-ben csatolták hozzá. Ez volt az első intézményes kísérlet arra, hogy egy teljes, az Adriai-tengerben egyedinek számító ökoszisztémát védelem alá helyezzenek.

A különleges – az illír korszaktól a római császárságon és a Dubrovniki Köztársaságon át számos korból származó – műemlékek mellett a sziget elsősorban különleges, „édes-sós” vizű tavai és gazdag növényvilága miatt kapta meg a nemzeti parki címet. Ne feledkezzünk meg a különleges panorámáról sem: a park területéről nagyszerűen rálátni a sziklákkal és zátonyokkal tarkított partvidékre, és a mindig zöldellő környékbeli dombokra, amelyek meredeken magasodnak a tenger színe fölé, elrejtve a mészkősziklákkal borított mezőket és a kőházakból épült ősi településeket.

A külső, a tenger déli része felé néző part meredek, tele beomlott barlangokkal, míg a sziget belső része a szárazföld és a bóra irányába néz, alacsonyabb, így könnyebben megközelíthető. A sziget ezen részén számos őshonos dalmát növényt találunk, élükön egy különleges szépséggel – a védett raguzai imolával.

A sétányok szabdalta, mészkősziklás mediterrán tájban két rendkívül érdekes természeti tünemény búvik meg. Egyikük a föld alatti karsztbarlangok – félbarlangok, barlangok és gödrök, a másikuk pedig a mljeti „slatinák” vagy „blatinák”. Ezek tulajdonképpen kevert vízű tavak, amelyeknek a feneke a tenger szintjével van egy vonalban, és mivel összeköttetés van köztük, a tó és a tenger vize keveredik.

A szigeten található sóstórendszer is lenyűgöző. Egy egyedülálló földrajzi és oceanográfiai jelenségről van szó, amely nemcsak hazai, hanem világszinten is unikumnak számít. A Veliko jezero területe 145 hektár, mélysége pedig 46 hektár; a Malo jezero területe pedig 24 hektár, mélysége viszont 29 hektár. A tavak felfedezetlen titkaik sokaságával már évtizedek óta vonzzák a természettudósokat és más érdeklődőket – főként az érintetlen természetet kedvelő turistákat.

A nyílt tenger felőli részen a tenger benyúlik a sziget testébe; ez alkotja a Veliko jezerót, majd egy még szűkebb csatornán ömlik át, feltöltve a Malo jezero medrét. Jóllehet valójában a tenger részeiről beszélünk, ránézésre mégis úgy fest, mintha két tóval lenne dolgunk, ezért is kapták ezt a nevet.

A Veliko jezero mellett még egy érdekes természeti, kulturális és idegenforgalmi különlegesség várja a látogatókat: a festői Sveta Marija-sziget, a 12. században épített egykori templommal és bencés kolostorral. Különleges szépsége és az erős vallásos és kulturális atmoszférája okán az apró sziget Mljet és a nemzet park sajátos szimbóluma lett. A helyiek manapság inkább Melita néven emlegetik, a régi kolostorépületben nemrég kialakított, hasonló nevű szálloda és étterem után.

De a nemzeti park határain kívül is akadnak érdekes látványosságok. A Jama nevű geomorfológiai képződmény a déli part közepénél található – egy karsztüregről van szó, amelynek a teteje beomlott, így valóban úgy néz ki, mint egy gödör, vagy egy széles kút. A gödör alján tengervíz van, mert a Jamát természetes alagút köti össze a szárazfölddel. Az alagút széleinél több halászcsónak is „parkol”.

Tulajdonosai a közeli Babino poljén, Mljet legnagyobb településén laknak. Az alacsony boltív miatt csak gyenge szélben szabad velük kihajózni a tengerre. Ugyanez vonatkozik a Jama tenger felőli oldalról való megtekintésére is. Állítólag ez volt az a sziget, ahol Odüsszeusz, Ogügié szigetén történt hajótörése után, hét évet töltött. Innét nézett merengve a nyílt tengerre, otthona és felesége, Pénelopé után sóvárogva. A gyönyörű Kalüpszó nimfa, Poszeidón isten lánya pedig még szomorúbban, szerelmesen nézte az arcát.

Mljet szigete szépen fejlett, dús, őshonos fenyőerdő-takaróval büszkélkedhet. Régen a Földközi-tenger partjait mindenütt ilyen erdő fedte, de mára már kevés helyen maradt meg eredeti formájában. A szigetet buja növényzete – különösen a nemzeti parkhoz tartozó rész gazdag növényvilága – miatt az ókorban zöld szigetnek nevezték el. Az, hogy a szigeten ma öt különféle erdő nő, főként a bencés szerzetesek érdeme, akik Mljet földesuraiként nagyon sokat tettek a szigetért, és a 18. század végéig szigorúan megtiltották a sziget nyugati részén való bármilyen letelepülést. Ma éppen ezen a részen található a nemzeti park legnagyobb hányada.

Az eredeti, magyaltölgyekből álló mediterrán őserdő azonban csak foltokban maradt fenn. A legtöbb magyaltölgy alacsony tönkerdő formájában lelhető föl, a Velika dolina nevű területen.

Másutt a magyaltölgy-erdőket fokozatosan macchia váltotta fel, vad olajfákkal, szentjánoskenyérfákkal, pineafenyőkkel, kövirózsákkal és nagy kiterjedésű, spontán kialakult alpesifenyő-erdőkkel, amelyek később átvették az uralmat a másfajta igényekkel rendelkező növényfajok fölött. Az erdők mellett másfajta élőhelyek is vannak a szigeten, például a partmenti homokdűnék, a magas, meredek part menti sziklák, amelyekhez hasonlók láthatók a sziget belsejében is, valamint a part menti sziklazátonyok.

Mljet vizeinek élővilága még ma is igen gazdag; régen ez volt a mediterrán barátfókák kedvenc tartózkodási helye. Jacques Cousteau, a híres francia tengerkutató negyven évvel ezelőtt, egy mljeti merülését követően azt mondta, hogy az itteni tenger a világ legtisztább tengerszakaszainak egyike.

A Mljet Nemzeti Park Dubrovnikból menetrendszerinti hajójárattal, Korčuláról, Hvarról és Splitből pedig a sok-sok turistahajó egyikével közelíthető meg. A hajók többnyire a Pomena kikötőben állnak meg. Polače és Pomena falut gyalogutak kötik össze a tavakkal. A szigeten számos pihenési lehetőség várja: fürdőzés, napozás, séta a part menti sétányokon egészen a Montokuc csúcsaiig, ahonnét szép időben az egész nemzeti parkra, a Pelješac-félszigetre, sőt, egész Korčuláig ellátni.

Dubrovnik-Neretva Megyei Idegenforgalmi Közösség
www.visitdubrovnik.hr

Mljet község
www.mljet.hr

Mljet Nemzeti Park
www.np-mljet.hr
 
 

Cookie policy

In order to provide you the best experience of our site, and to make the site work properly, this site saves on your computer a small amount of information (cookies). By using the site www.croatia.hr, you agree to the use of cookies. By blocking cookies, you can still browse the site, but some of its functionality will not be available to you.

What is a cookie?

A cookie is information stored on your computer by the website you visit. Cookies allow the website to display information that is tailored to your needs. They usually store your settings and preferences for the website, such as preferred language, e-mail address or password. Later, when you re-open the same website, the browser sends back cookies that belong to this site.

Also, they make it possible for us to measure the number of visitors and sources of traffic on our website, and as a result, we are able to improve the performance of our site.

All the information collected by the cookies, is accumulated and stays anonymous. This information allows us to monitor the effectiveness of the websites and is not shared with any other parties.

All this information can be saved only if you enable it - websites cannot get access to the information that you have not given them, and they cannot access other data on your computer.

Disabling cookies

By turning off cookies, you decide whether you want to allow the storage of cookies on your computer. Cookies settings can be controlled and configurated in your web browser. If you disable cookies, you will not be able to use some of the functionality on our website.

More about cookies can be found here:

HTTP cookie
Cookies