Horvátország, Adria - Ahogy mi mindig is szerettük
Keresés
 
Lika és Gorski kotar
Lika és Gorski kotar az erdők zöldjébe és az áttetsző vizű tavak karéjában megtelepedett vidéki hangulatú festői tájak területe. Lika kiemelt stratégiai és közlekedési jelentőséggel bír, ugyan is itt kapcsolódik össze Horvátország kontinentális és tengermelléki része, s éppen ezért Horvátország gerinceként is szokták emlegetni. A védettséget élvező természeti jelenségek és helyszínek számát és sokféleségét illetően Lika-Senj megye a horvát megyék között az egyik vezető, illetve az összterületére kivetített részarányuknak köszönhetően abszolút vezető helyet foglal el. Ezen természeti kincsek közül is külön kiemelendő a Plitvicei-tavak, a Paklenica, és az Észak- Velebit Nemzeti Park, valamint a Velebit Természetpark és egyben nemzetközi bioszféra rezervátum.

Gorski kotar és Lika telis tele van érdekességekkel és nevezetességekkel, melyek közül a következőkben a legjelentősebbeket és legismertebbeket mutatjuk be.

1. Plitvicei-tavak Nemzeti Park
A Plitvicei-tavak területét 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká, melyet Európa legszebb természeti látványosságai közé sorolnak. A nemzeti park majd 30.000 hektáros területen helyezkedik el, melynek legnagyobb részét erdők borítják. A Plitvicei-tavak a Felső- és Alsó-tavak vidékéből áll. A 400-tól 1200 m-ig terjedő szintkülönbség miatt a térség nem kevesebb, mint 11 -féle erdőközösség élőhelye. A Plitvicei-tavakat 1979-ben nyilvánították világörökségi helyszínné, s az UNESCO Világörökségi listájára is felkerültek.

A Plitvice-patak egy 78 m magas szikláról lezubogó, majd a Horvátország legnagyobb zuhatagának számító Nagy vízesés amfiteátrumát létrehozó vízfolyása a tó vízével együtt képezi a Sastavke zuhatagokat, melyek a Korana-folyót táplálják.

Aligha van a világon még egy olyan hely, ahol a Plitvicei Nemzeti Parkhoz hasonlóan a helyi őshonos állatok minden fajtája megtalálható lenne. Változatos élővilágának legérdekesebb lakói a medve, a farkas és a vidra. A szürke medve figurája a park jelképein is feltűnik. Ezen felül élnek itt vaddisznók, görények, mókusok, nyulak, rókák... A területen 126 madárfajt jegyeztek fel, melyek közül 70-nek ez az állandó fészekrakóhelye.

2. Észak- Velebit Nemzeti Park
Észak- Velebitet a viszonylag kis területén koncentrálódó karsztképződmények különleges változatossága, élővilágának gazdagsága és kivételes természeti szépségeinek okán nyilvánították 1999-ben nemzeti parkká.

A park 109 négyzetkilométernyi területén belül helyezkedik el a Hajdučki és Rožanski kukovi szigorúan védett rezervátum és különleges geomorfológiai képződmény, melyen belül eleddig nem kevesebb, mint 150 üreget fedeztek fel. Ezek közül az egyik legismertebb a Lukina jama – a világ egyik legmélyebb sziklaürege, melyet 1999-ben fedeztek fel. A parkot számos túraösvény szövi át.

3. Ördög-szoros és Zöld-forrás (Vražji prolaz és Zeleni vir)
A 800 méter hosszú Ördög-szorost Horvátország egyik legszebb szurdokának tartják. A száz méter magas sziklák között. egy szűk, alig két méter széles vájaton át tört magának utat a Jasle nevű hegyi patak, melynek vize a kövezetet kivájva hozta létre ezt a lélegzetelállítóan szép és vadregényes sziklák által őrzött szurdokot.

A Zöld-forrás területét 1962-ben nyilvánították a természeti értékek rezervátumává. Az erőteljes forrás egy sekély vizű, kiterjedt szikla mélyéről tör elő, melynek a bejárata felett magasodó 70 méteres meredek sziklákon fényes zöld vízfüggönyt alkotva zubog alá a festői zuhatag. A forrás a barlangból eredő zöldes színű vízről kapta a nevét.

4. Kutarevo
Az Észak-velebiti Kutarevo faluban 2002-ben hozták létre azt a medve menhelyet, ahol a valamely okból árván maradt medvebocsokat istápolják. Ez a medvebocs menhely a világ első és eleddig egyetlen ilyen jellegű intézménye. A menedékhely egy 2-6 hónapos bocsokat befogadó bébi-központból, valamint az idősebb mackókat befogadó részből áll.

5. Bjelolasica
A sport- és szabadidős tevékenységek Ogulintól 27 kilométerre lévő eme oázisa egy 620 tengerszint feletti magasságon lévő katlanban helyezkedik el, ott ahol a hegyvidéki és a délszaki klíma összekeveredik. Noha kedvelt síterep, a sport- és szabadidős tevékenységek kedvelőit nyáron is szívesen látják, akiket olyan sportlehetőségek várnak, mint az atlétika, a foci, a tenisz, a kosárlabda, a röplabda és a kézilabda.

6. Risnjak Nemzeti Park
A Risnjak Nemzeti Park 63,5 négyzetkilométernyi területével a Risnjak és a Snježnik hegyvonulatok középső részét, valamint a Kulpa felső folyását fedi le, annak forrásvidékével együtt. A Risnjak a Snježnik hegyvonulatával együtt képezi a Horvátország tengermelléki és kontinentális részét elválasztó nagy klimatikus és vegetációs határövezetet.

Ez a Kvarner egyik legjelentősebb természeti vidéke, amely egyediségével a tudósok és a hegyvidéki tájak szépségeit kedvelők figyelmét egyaránt magára vonzza. Noha légvonalban csupán tizenöt kilométernyi távolságra van a tengertől, éghajlata jelentősen eltér a tengermellékitől. A Risnjakon csodaszámba menő természeti szépségek – különleges vízrajzú és alakzatú dinári karsztképződmények, őserdei területek és érintetlen hegyvidéki csúcsok – találkoznak egymással. A terület gazdag növényvilága az éghajlaton túl azon változatos geológiai adottságokból eredeztethető, melyeknek köszönhetően a vidék különösen sokrétű növényvilágában az olyan endemikus faj is megtalálható, mint a havasi gyopár. A park további különlegessége madárvilágának gazdagsága: nem kevesebb, mint 51 fajta madár fészekrakóhelye. A vadon élő állatok közül errefelé még mindig találkozhatunk barnamedvével, a kihalástól fenyegetett farkassal, valamint hiúzzal. A Risnjak 1528 méteres csúcsáról csodálatos kilátás nyílik az Alpokra, a Medvednicára, a Plješivicára, a Velebitre, a Kapelára, egészen az adriai partokig, s többek között ezért is kedvelt célpontja a természet kedvelőinek és a túrázóknak.

7. Kamačnik-szurdok
A forrásától a torkolatáig 3 km hosszú Kamačnik szurdokának az az út a különlegessége, amely a sziklák peremén, majd a szilaj patak felett emelt fapallókon át egészen a szépséges zöldellő völgyig vezet, majd az erdős lankákon megtett kilométerek után egy katlanban lévő sötét színű mély tóban ér véget.

8. A Kulpa forrása
A Kulpa forrása egy türkizkék színű tószerű karsztforrás, melyet más néven Kulpa-tónak is neveznek. 200 méter hosszú, átlagos szélessége 30 méter. A Kulpa forrása a még mindig fel nem tárt karszt jelenségek közé tartozik, és egyben az egyik legerőteljesebb, legkiterjedtebb és legmélyebb horvát forrás.

9. Három Barać-barlang
Rakovica község területén több, mint száz barlang található, melyek némelyike akár több, mint egy kilométer hosszúságú, míg az egyik tíz kilométernél is hosszabb. Ezen képződmények csatornáin keresztül vízfolyások haladnak át, melyek egy része képezi a Rakovica alatt elterülő kiterjedt föld alatti vízhálózatot.

10. Fehér- és Samari-sziklák
A kivételes és esztétikus minőségű természeti képződmények vidéke, a karszt egyedülálló geomorfológiai műremeke az erdő karéjában, a növény-és állatvilág egy sor érdekességével. A Fehér-sziklák (1335 m) vidékén szép kő-tornyocskák, -kapuk, -ívek, függőleges kőfalak sorjáznak, melyekben egész éven át megmarad a hó. A Samari-sziklák (1302 m) nehezebben megközelíthetők, ám állatviláguk még gazdagabb.

11. Hajdova hiža és Pilarova ledenica
A Gorski kotar legnagyobb barlangja a Hajdova hiža, amely nehéz megközelítése okán csak a barlangászok számára bejárható. 85 m hosszú, 27 m magas és 16 m széles előcsarnoka a legnagyobb föld alatti karsztos terek közé tartozik. Csatornarendszere és a még mindig nem teljesen feltárt hasadékainak hossza 900 m.
A Gorski kotar több jégcsapja közül a legismertebb a Mrzle Drage településen lévő 150 méter hosszú Pilarova ledenica.

12. Lokvarka és Vrelo barlangok
A Lokvarka egyike a legszebb horvát barlangoknak, melynek jelenleg 3 egymás fölött függőlegesen elhelyezkedő belső terét tárták fel és nyitották meg a turisták előtt. A barlang feltárt mélysége 1200 méter, ebből 900 méter látogatható. A Vrelo-barlang 3 kilométerre van Fužine központjától. A barlang vájatainak összhosszúsága 300 m, a tusristák ebből 250 m-t járhatnak be.

13. Krasno
Krasno a Velebit legnagyobb települése, amely 714 m tengerszint feletti magasságon telepedett meg. Ez az évente mintegy tízezer hegymászót fogadó Észak-Velebit Nemzeti Park központja, melynek búcsújáróhelyét évente akár 100.000 látogató is felkeresi.

14. Platak
A Platak egy kisebb, családias síelőhely Rijeka tőszomszédságában, számos szabadidős lehetőséggel, nyáron és télen egyaránt. A sípálya tetejéről letekinthetünk a tengerre. A Platak nyaranta a hegyek szerelmeseinek a körében népszerű. Közelében vannak a csodálatos panorámát elénk táró Snježnik és Risnjak csúcsok, melyekhez rendezett utak vezetnek fel.


LIKA VÁROSAI

1. Gospić
Gospić az egyik legnagyobb horvát karsztmező, a Likai-mező nyugati szélén, a Velebit aljában, és három folyó – a Lika, a Novčica és a Bogdanica – partjain telepedett meg. Gospić neve első ízben 1604-ben bukkan fel a történelmi dokumentumokban. Gospićot a természet oázisa öleli körbe, s idegenforgalmi célpontként számos sport-szabadidős lehetőséget kínál, úgy mint túrázás, paintball, jeep és kenu szafari, lovaglás, íjászat, gyaloglás, lovaskocsikázás, kalandtúrák a Velebiten, csónakázás a Lika szurdokában és a Kruščica-tavon, valamint barlangászkodás. A vadászat, halászat és túrázás szerelmesei sem fognak csalatkozni, mivel egy különlegesen gazdag állat- és növényvilággal büszkélkedő területről van szó. Gospić környéke a világ egyik legnevezetesebb tudósáról, Nikola Tesláról is nevezetes. A Smiljan nevű faluban lévő szülőházában egy múzeumot rendeztek be.

2. Otočac
Otočac neve első ízben a tizenegyedik század végén, a horvát írásbeliség és kultúra kiemelt emlékének számító Baškai-kőtáblán bukkan fel. Nevét arról a folyami szigetről kapta, melynek köszönhetően városként fent tudott maradni. A 18. sz. végéig Otočac ugyanis a Gacka-folyó egy természetes kis szigetén helyezkedett el, amelyet megfelelő erődítettsége céljából városfalakkal és bástyákkal vettek körbe, s csak vízi úton, csónakkal lehetett megközelíteni. Emiatt a település gyakorlatilag bevehetetlen volt és Otočac fennállásának hosszú ideje alatt sikeresen állta az ostromokat. Otočac csak a török veszély elmúltával, a 18. század derekán kezdett el terjeszkedni a városfalakon túl. Mária Terézia 1746-os rendeletével nyilvánította mezővárossá.

3. Brinje
Brinje, ez a Velika kapela és a Velebit lankáin megtelepedett csinos likai falucska kifejezetten a kontinentális éghajlat helye. A Frangepán hercegek hajdani kedvelt erődje különlegesen nagy értékű épületeket rejt magában: a Szent Fábián és Sebestyén-kápolna (egyhajós templom a 14. századból), Sokolac-plébániatemplom, és a középkor egyik legszebb emléke, a Gata patakon átívelő híd, egy több, mint 200 éves napórával. Ha Likába vezet az útja, vagy ha csak a tenger felé utazva halad itt át véletlenszerűen, álljon meg itt és élvezze ezen likai vidék mérhetetlen szépségét!

4. Perušić
Perušić – apró történelmi település Lika szívében. Kulturális és csodálatos természeti szépségei, melyek között már majdnem kihalt növény- és állatfajok is találhatók, egy kissé meseszerűen hat. Az olyan élő történelmi emlékek, mint a Torony (Perušić óvárosáé), a Szent Kereszt-templom, a Kosinjski kőhíd, amely alatt békésen csordogál a Lika-folyó és a Kaluđerovac történelmi település, a gazdag múlt néma tanúi. A leghosszabb horvát szakadékban, amely a Kosinjski-völgyben húzódik, kapitális méretű pontyot foghatunk, kenuzhatunk, vagy kajakozhatunk; felkereshetjük a számos barlangot, üreget és örvényt; a népművészeti gyűjteményt Perušićban, Európa egyik legrégebbi nyomdáját, a kosinjski nyomdát, vagy a gyönyörű, az iparosítástól megmenekült Kruščica-tavat, melyben alacsony vízállás esetén az itt elsüllyedt falu maradványait is látni lehet.

5. Gračac
Gračac egy kiterjedt völgyben helyezkedik el Lika déli részében. A Gospićtól a Krbava és Knin, illetve Dalmácia felé vezető utak kereszteződésében fejlődött ki. Dalmáciától a Velebit, melynek Prezid nevű hágóján halad át a Gračac-Obrovac út, magas hegyvonulata választja el. Gračacon több patak is keresztülfolyik, melyek egyike az Otuča nevű kisebb folyóvá duzzad. A gračaci terület nevezetességei közül kiemelendő a Cerovaci-barlang, itt van a Zrmanja folyó forrása, a Zvonigrad nevű óhorvát királyi erőd maradványa a Felső-Zrmanja felett, valamint egy pompás ferencrendi kolostor.


GORSKI KOTAR VÁROSAI

1. Delnice
A Rijeka - Zágráb autópálya megépültével Delnice alig harminc percnyi járásra került Rijekától, míg Zágrábból egy óra ide az út. A régi Zágráb - Rijeka országút eredeti elnevezéséhez hűen vált a turisták Lujza-útjává, amely teljes hosszúságában a múltról regél.

A Delnicébe látogatók megtekinthetik a kiemelt műemléknek számító Zrínyi-várat, a Keresztelő Szent János-plébániatemplomot, a vidék legrégebbi házának számító és szintén kiemelt műemléki védelmet élvező Rački-házat, valamint a Popovićev malmot, amely Delnicében az elsők között kapott áramellátást.

2. Fužine
Fužine igen hosszú időre, egészen pontosan 1874-ig visszanyúló turisztikai hagyománnyal rendelkező település. Ebben az évben jelentek meg ugyan is a turisták első szervezett csoportjai, melyek kisvasúttal érkeztek Sušakból, Rijekából és a Tengermellék más településeiről. Az 1737-ben épült Karolina-úton, melynek mentén Fužine kifejlődött, akkoriban is léteztek kiépített pihenőhelyek, s így Fužine a Kvarner, egész Horvátország, sőt Közép-Európa egyik legrégebbi üdülőhelyének számít.

A tengerszint feletti 730 méter magasságon, a Gorski kotar délnyugati részében, festői hegyek, több száz éves fekete fenyvesek és szépséges tavak karéjában fekszik. Fužine közelében találjuk az 1733-ból való Havas Boldogasszony szentéllyel büszkélkedő Lič nevű települést. Fužine legjelentősebb egyházi építménye a Páduai Szent Antal-templom, amely egész Gorski kotar legnagyobb szakrális építménye. 1808-tól 1833-ig, 25 éven keresztül épült azon a helyen, ahol egykoron egy kis kápolna és Fužine első temetője volt. Az egész település látképét uraló templomot Fužine patrónusának, a Páduai Szent Antal kegyeibe ajánlották.

3. Čabar
Čabar város területe a Gorski kotar közel egy negyedét „fedi le” és nagyságát tekintve a Tengermellék-Fennsík megye harmadik legnagyobb városa. Čabar az érintetlen gorani természet oázisa, amely kultúrtörténeti emlékekben is bővelkedik. Első ízben 1642-ben említik, alapítója a nevezetes Zrínyi Péter, az első horvát bán. Az Zrínyiek itt emelt vára a mai napig őrködik a városka és a vidék felett.

4. Begovo Razdolje
Begovo Razdolje a Gorski kotar szívében, a Bjelolasica nyugati lankáin megtelepedett kisváros. Tengerszint feletti 1078 méter magasságával ez Horvátország legmagasabban fekvő települése. Begovo Razdolje lakói a település elhelyezkedése és a mikroklimatikus adottságok okán hagyományosan erdészeti tevékenységekkel foglalkoztak. Maga az a tény, hogy ez Horvátország legmagasabban fekvő, legtöbb havas csúccsal rendelkező, s egyben teljesen megóvott természeti környezetben fekvő települése, nagy előnyt biztosít egy korszerű idegenfogalmi kínálat kidolgozásához Jó közúti megközelíthetősége, remek infrastruktúrája, valamint, különösképpen az autópálya megépültétől fogva, Rijeka és Zágráb közelsége alkotják Begovo Razdolje előnyeit.

5. Vrbovsko
Vrbovsko a Gorski gotar apró oázisa, Zágráb és Rijeka között félúton.
A gazdag történelem, az értékes kulturális-történelmi műemlékek, a kivételes természeti szépségek helye.

Ismerje meg Vrbovskot gazdag szokásain keresztül és kóstolja meg házi gasztro különlegességeit.

Ez a buja növényzet vidéke; hatalmas, erdő borította területek, melyeken csupán a Kupa és a Dobra morajlása hallatszik, míg a lenyűgöző szépségű Kamačnik szégyenlősen halad át védelmező szurdokában.

Jöjjön el Lukovdolba, Goranov krajba, keresse fel a monostort is Gomirjében, a kastélyt Severinben, a Čogrljev-tavat Moravicében, a képzőművészeti kolóniát Plemenitašban, Litorićot és az Orlov-sziklát, a Nepomuki Szent János-templomot.

6. Lokve
A Gorski kotar egyik legrégebbi településének számító Lokve legjelentősebb természeti nevezetességei a Lokvarka-barlang, a Golubinjak parkerdő és a Lokve-tó. Lokve már mint egy harminc éve legnevezetesebb eseményének számít a Békások éjszakája nevű rendezvény, melyen egy békaugrató verseny is megrendezésre kerül. Ezen a benevezett békák tulajdonosai hangos kurjongatások közepette arra biztatják „kedvenceiket”, hogy minél előbb, és lehetőleg minél nagyobb ugrásokkal érjenek be a célba. A vidéket túra- és kerékpáros utak szabdalják. Érdekességnek számít a Hirč-barlang, mint a karsztvidéki Horvátország egyetlen régészeti lelőhelye.

7. Skrad
Skrad – Horvátország gyöngyszeme a Gorski kotar szívében. A Zeleni virt és Vražji prolazt is magában foglaló szurdok felett megtelepedvén, erdők karéjában, melyekből gyönyörű kilátás nyílik a környező hegycsúcsokra, a Kupa-folyóra és Szlovéniára. 40 km-nyi rendezett kerékpárút, számos barlang, gyönyörű tájképek, a nagy- és apró-testű vadakban gazdag erdők és hegyi mezők teszik Skradot és környékét a testet és lelket egyaránt felüdítő paradicsommá.

8. Ravna Gora
Ravna Gora, a Gorski kotar szíve a város nyüzsgésétől és a felpörgött életritmustól távol eső hely a szabadidő aktív eltöltéséhez számtalan lehetőséget kínáló, pihentető zöld területekben bővelkedő hegyi erdők hűsében. A Bjelolasica, Višnjevica, Suhi vrh, Javorova kosa és Kosica hegyek karéjozzák és ékítik. Induljon útnak a ravna gorai zöld ösvényeken, a mint egy 150 kilométer össz hosszúságú biciklis utakon, saját útvonalat kreálva. Ezt a vidéket egykoron a Karolin-út kötötte össze a tengerparttal, napjainkban azonban a tengerig és a tengeri-mediterrán élvezetekig már csupán félórányi autózásra van szükség a modern autópályán.

9. Mrkopalj
A Gorski kotar szívében, egy a tengerszint felett 824 méteren kialakult fennsíkon, a Velika Kapela és a Bitoraj karéjában telepedett meg Mrkopalj, amely Rijekától 50 kilométernyire van. A közelben lévő természeti nevezetességei a szigorúan őrzött természeti rezervátumnak számító Bijele és Samarske-sziklák, valamint a Bjelolasica. Mrkopalj a horvát sífutás bölcsőhelye. Innen származnak Nada Birko Kustec, Jakov Fak és Franjo Jakovac olimpiai bajnokok. A Čelimbaša és Begovo Razdolje, valamint a Horvát Biatlon Központ rendezett síterepek tartoznak hozzá.


Lika-Senj megyei Idegenfogalmi Közösség
www.lickosenjska.com

Tengermellék-Fennsík megyei Idegenfogalmi Közösség
www.kvarner.hr
 
 

Cookie policy

In order to provide you the best experience of our site, and to make the site work properly, this site saves on your computer a small amount of information (cookies). By using the site www.croatia.hr, you agree to the use of cookies. By blocking cookies, you can still browse the site, but some of its functionality will not be available to you.

What is a cookie?

A cookie is information stored on your computer by the website you visit. Cookies allow the website to display information that is tailored to your needs. They usually store your settings and preferences for the website, such as preferred language, e-mail address or password. Later, when you re-open the same website, the browser sends back cookies that belong to this site.

Also, they make it possible for us to measure the number of visitors and sources of traffic on our website, and as a result, we are able to improve the performance of our site.

All the information collected by the cookies, is accumulated and stays anonymous. This information allows us to monitor the effectiveness of the websites and is not shared with any other parties.

All this information can be saved only if you enable it - websites cannot get access to the information that you have not given them, and they cannot access other data on your computer.

Disabling cookies

By turning off cookies, you decide whether you want to allow the storage of cookies on your computer. Cookies settings can be controlled and configurated in your web browser. If you disable cookies, you will not be able to use some of the functionality on our website.

More about cookies can be found here:

HTTP cookie
Cookies