A vélekedések szerint a csipke néhány évszázaddal ezelőtt a pálosrendiek révén került a horvát vidékekre. Szépségét felismerve a vidéki népek a csipkekészítést saját hagyományukká tették, melyet a mai napig odaadóan ápolnak. Különösképpen igaz ez Lepoglava városára, ahol egykoron a pálosok kolostora is volt. A csipkekészítő tudományukra büszke lepoglavai vidék lakói minden év szeptemberében rendezik meg a Nemzetközi csipkefesztivált, ily módon is saját néprajzi örökségükként népszerűsítvén a csipkét. A fesztiválon, melyet az idén szeptember 16. és 19. között rendeznek meg, más európai országokból származó csipkecsodák is láthatóak lesznek, noha a látogatókat mindig is leginkább a különböző horvát csipkekészítő műhelyekből – Lepoglaván felül Pag, Sv. Marija és Hvar - származó művek nyűgözik le.

A lepoglavai csipke valódi virágzását a 19. sz. végén, a 20. sz. derekán élte, amikor a csipkekészítés ösztönzése képpen csipkekészítő tanfolyamokat, műhelyeket és iskolát indítottak. A csipkekészítés tudománya állandó kiegészítő jövedelemnek számított, lévén a csipkét kiállításokon, vásárokon, Zágrábban, vagy Nyugat-Európa szerte értékesítették.

A lepoglavai csipkét számos díjjal jutalmazták a nemzetközi kiállításokon. Párizsban 1937-ben arany- míg Berlinben 1939-ben bronzérmet nyert. Ez az időszak a lepoglavai csipkekészítés legfényesebb időszaka.
Lepoglava a szelíd zagorjei vidéken, az Ivanščica aljában, a Zágráb-Bécs és a Zágráb-Budapest autópályáktól nem messze helyezkedik el. 1683 után itt alapították meg Horvátország első világi gimnáziumát, és az akadémiai címek odaítélésének jogával rendelkező első egyetemet.

Plébániatemploma, kolostora, valamint a közelében lévő kis kápolna, melyet Ivan Ranger jeles pálos barát freskói díszítenek, a barokk művészet messze földön híres alkotásai.


Varaždin megyei Idegenforgalmi Közösség
www.turizam-vzz.hr

Lepoglava városi Idegenforgalmi Közösség
www.lepoglava-info.hr