A Horvátország déli részében lévő Lastovo-szigetet kristálytiszta tenger karéjozza, és gyönyörű természeti környezetéről, valamint a helyiek által fumarinak hívott különleges kéményeiről nevezetes. Lastovo azonban még valamivel kitűnik a többi sziget közül – ezek pedig a csillagai. A sziget és az őt körülvevő kis szigetek csoportja ugyan is olyan messze esik a szárazföldtől, hogy mentesül a fényszennyezéstől, s ennek köszönhetően páratlan kilátás nyílik innen a csillagos égboltra. A fénylő pontokkal teleszórt éjszakai égbolt látványától eláll a szemlélődő lélegzete, s ezt a laikus élményt két évvel ezelőtt külföldi csillagfényképészek is megerősítették, miután arra az eredményre jutottak, hogy az égbolt kémleléséhez minden valószínűség szerint Lastovo a legjobb európai hely.
Lastovo látképének jellegzetes színfoltjai a fantáziadús kéményekkel büszkélkedő kőházak. Senki sem tudja, hogy a helybeliek miért fáradoztak azon évszázadokon át, hogy a háztetőkre minél változatosabb kéményeket emeljenek, de tény az, hogy a szigeten, s főként annak régebbi házain aligha találni két ugyan olyan kéményt. A szokatlan kémények emelésének több évszázados hagyománya egészen napjainkig fennmaradt.
Lastovot annak szándékával nyilvánították Horvátországban 2006-ban természetparkká, hogy megőrizzék látképét és megannyi kulturális értékét, illetve a sziget, a tenger és a tengerfenék biológiai változatosságát. A sziget tele van kedvelt turisztikai célpontoknak számító szebbnél szebb öblökkel, melyek közül a legismertebb az északi partokon lévő Zaklopatica és Pasadur, a déli partokon lévő Skrivena Luka és Ubli, valamint a Lastovo városka aljában megtelepedett Lučica.
Történelmi kincsei közül említést érdemel a Lastovo patrónusainak nevét viselő Szent Kuzma- és Damjan-templom, amely az azonos nevű helyet uralja. 700 évvel ezelőtt épült, s kincstárában számos értékes ereklyét őriznek. További nevezetessége a Hercegi palota, melyet a lastovóiak csak Palacként emlegetnek. A lastovóiak saját akaratukból csatlakoztak a Dubrovniki Köztársasághoz, amiért cserébe autonómiát élveztek és saját hercegük is volt, aki a Palacban székelt.
A szigetről első ízben Ladesta vagy Ladeston néven a 6. században történik említés az írásos anyagokban. A stratégiai elhelyezkedésű Lastovot a II. Világháborút követően katonai szigetté minősítették át, s ennek értelemben egészen 1988-ig tiltott terület volt a külföldieknek. Mindez gazdasági stagnálást és a lakosságnak a szigetről történt kitelepülését, ám ezzel egy időben a természet megőrzését is eredményezte.
A szigeten magánházaknál, a sziget két legszebb öblének összeölelkezésénél lévő Pasadur falucska Solitudo nevű szállodájában, vagy a Skrivena Luka öbölben lévő kempingben szállhatunk meg.
Turistička zajednica Dubrovačko-neretvanske županije
www.visitdubrovnik.hr
Turistička zajednica Lastovo
www.lastovo.org
Park prirode Lastovo
www.pp-lastovo.hr