Egyetlen egy gourmand sem nevezheti magát annak, aki még nem próbálta a szarvasgombát, Isztria eme ínyencfalatját.

A föld alatt termő szarvasgomba Isztria védjegyének számít, s az isztriaiak úgy fejezik ki iránta érzett odaadásukat, hogy féltve őrzik a különféle elkészítési módjainak receptjeit. A szarvasgomba valódi gazdagságát a létező összes elkészítési módjában megismerhetjük a Szarvasgomba napokon, melyeket az ősz folyamán Isztria szerte megrendeznek.

A szarvasgomba a föld alatt termő furcsa, jelentéktelen formájú, ám igen intenzív illattal megáldott gumós kinövés. Ez a termékeny isztriai talajban fellelhető gomba fajta igen ritka és értékes, valódi kulináris csemegének számít. Az isztriai fehér szarvasgomba az egyik legértékesebb a világon.

A szarvasgombba kulináris értékét már az ókori rómaiak felfedezték; Velence mint egy öt évszázados uralmának idején a Motovuni-erdőt Szent Márk -erdőnek hívták, s benne csupán néhány kiválasztottnak volt megengedve a szarvasgombászat. Az Osztrák- Magyar Monarchia színre lépésével a szarvasgombát csupán egy exkluzív helyszínen – a bécsi udvarban – szolgálták fel. Egészen napjainkig megőrizte ezt az exkluzivitását és a gasztronómiai csúcstermék státusát. Mivel a föld felszínén nem látható, kizárólag erre a célra beidomított kutyák vagy disznók képesek rátalálni.

Isztriában kétféle talaj van: a tengerparton intenzíven vöröslő, a félsziget közepén pedig szürke, zsírosan agyagos. A szarvasgomba ez utóbbi szürke földben terem, legnagyobb számban a nyirkos Motovuni-erdőben terem, melyek keresztül a Mirna folydogál. A szarvasgombás terület északkelet felé, Buzet és Lupoglava városkákig, illetve délkeletre a Raša folyócska mentén a Labinština területen és a Pazinština területétől déli irányban terjed ki.


Isztria megyei Idegenforgalmi Közösség
www.istra.hr
www.istria-gourmet.com