A hvariak egyéni húsvéti népszokása, a Za Križem, immár ötszáz éves múltra tekint vissza.
Egy unikumnak számító, ráadásul különösen nagy vallási jelentőségű körmenetről van szó, amely egyben a Hvar belső részén élők vallási és kulturális identitásának kifejeződése. A népszokás őse az az 1510-es körmenet volt, amelyet azt követően tartottak – vezekelésképpen –, hogy a hvari népfelkelés alatt az egyik Hvar városában található kisebb kereszten véres könnycseppek jelentek meg.
A körmenet a nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjszakán indul a Jelsa, Pitva, Vrisnik, Svirče, Vrbanj és Vrboska településeken lévő plébániatemplomokból, az óramutató járásával megegyező irányban. Így a nyolcórás körmenet alatt a keresztek egyetlen egyszer sem találkoznak – ha mégis, az a néphit szerint nagy szerencsétlenséget hozna. A templomok közötti úton gyertyákkal és paraffinolajba mártott szivacsokkal világítanak, s a házak ablakában is gyertyákat állítanak. A menetet a kereszthordozó vezeti, aki egy 18 kg-s keresztet cipel, időnként mezítláb. Fehér csuhát visel, csak úgy, mint a kísérői.
A kereszthordozót barátcsuhát viselő, gondosan kiválasztott kísérők követik, valamint számos hívő és zarándok. A menet a többi település templomaiban és kápolnáiban is megáll, ahol a helyi papok várják őket. Sietnek, hogy még hajnalban visszaérjenek a saját templomukba. A körmenet fő különlegessége annak hossza – hiszen a hívők a menet nyolc órája alatt 25 kilométert tesznek meg –, valamint a passió hangsúlyos megjelenítése. A menetet, amely a kereszttel együtt igen jelentős helyet foglal el a helyiek hitéletében, a hvari hívők helyi közösségei készítik elő és bonyolítják le. A menet fénypontja a Mária-siralom eléneklése. A 15. században született, nyolc szótagos verssorokban írott passiószöveget kiválasztott előénekesek, a kantadurok adják elő, zenés párbeszéd formájában.
A Za Križem körmenet egy a horvát kulturális örökség azon hét jelensége közül, amelyek nemrég kerültek föl az UNESCO immateriális kulturális világörökségeket tartalmazó listájára.
Hvar a leghosszabb és leginkább napsütötte horvát sziget, amely egyes nemzetközi idegenforgalmi magazinok szerint egyike a világ tíz legszebb szigetének. A sziget stratégiailag és hajózási szempontból kulcsfontosságú elhelyezkedését már az ókorban észrevették. Emellett rendkívül sok történeti, kulturális, természeti és irodalmi értékkel dicsekedhet.
Az enyhe klímának, a meleg teleknek és a kellemes nyaraknak köszönhetően a közép-dalmáciai Hvar minden évben számos utazót lát vendégül. A turistákat főként a buja mediterrán élővilág, a gazdag kulturális és történelmi hagyományok, az egyedi gasztronómia, a gyönyörű strandok és öblök, valamint a kristálytiszta tenger vonzza a szigetre.
A kozmopolita Hvar város éjszakai élete és különleges épületei, a Pakleni-szigetekre tett hajókirándulás, a Jelsa mellett fekvő homokos strandok, Stari Grad, ahol megcsodálhatja az antik és a modern világ harmóniáját, a zavalai fenyőligetek alatt húzódó mennyei strandok, a sziget déli lankáinak egzotikuma Ivan Dolac, Sveta Nedjelja és Milna közelében, a vrboskai „kis Velence” hangulata, a levendulamezők Gdinje, Zastražišće és Bogomolja mellett, a Sućurje környéki apró, rejtett öblöcskék – csupán néhány a sok-sok látnivaló közül.
Hvar szigetére Splitből vagy a közép-dalmáciai Makarskától délre fekvő Drvenikből juthatunk el. Innét komppal és katamaránnal mehetünk tovább Stari Grad, Jelsa, Sućuraj és Hvar városa felé.
A turistaszezon idején a sziget nemzetközi hajójáratokkal is megközelíthető; ilyen az Ancona – Hvar, a Pescara – Hvar és a Rijekától Dubrovnikig a part mentén közlekedő járat, amely Hvaron is megáll. A legközelebbi nemzetközi repülőterek Splitben, Dubrovnikban és Bračon találhatók.
Split-Dalmácia Megyei Idegenforgalmi Közösség
www.dalmatia.hr
Hvar Városi Idegenforgalmi Közösség
www.tzhvar.hr
Hvar város
www.hvar.hr