1. Velebit
A Velebit a barlangászok paradicsoma, és a Lukina jama-üreg, amely 1392 m mélységével a világ húsz legmélyebb ürege közé tartozik, felfedezését követőn a népes külföldi barlangászcsapatok részéről is egyre nagyobb érdeklődés övezi. Ennek oka a számos, eleddig nem teljesen feltárt üregekben, illetve abban keresendő, hogy nagy a valószínűsége, hogy még több felfedezetlen is van belőlük. Itt van a nemrégiben feltárt Velebita jama-üreg is, a világ leghosszabb, 500 métert is meghaladó föld alatti függőleges falával, illetve a Slovačka jama-üreg... A sátoros illetve alaptáborokban történő elhelyezésen kívül a Zavižanon lévő turistaházban vagy a hegyi menedékházakban húzhatjuk meg magunkat.
Észak-Velebit Nemzeti Park
www.np-sjeverni-velebit.hr
2. Isztria
A Velebittel ellentétben az Isztrián lévő barlangokat már feltárták, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy kevésbé érdekesek lennének. Az isztriai üregekben meleg van, számos ékítménnyel rendelkeznek, de egyben igencsak megterhelők, így jó ha van egy tapasztalt vezetőnk, ha az isztriai barlangok és üreg felfedezésére szánjuk el magunkat.
A föld alatti termek, tavak, patakok, tölcsérek, víznyelő katlanok, hasadékok és kövületek minden látogatót le fognak nyűgözni. Az isztriai barlangokban és üregekben a természeti szépségeken felül változatos állat- és növényvilág is van (halak, békák, palák, rákocskák, bőregerek), de a legérdekesebb a barlangi vakgőte, ez az endemikus fajta, amely kizárólag ezen sziklás területeken él.
A Pazinska jama az Isztria világhírre szert tett barlangja, melyet Verne Gyula örökített meg Sándor Mátyás című regényében. Eleddig 1.500 feltárt barlang van, de évente mint egy tíz újat fedeznek fel. A Ćićarija Isztria északi részében egy különálló sziklás egység és itt található Isztria legmélyebb ürege, a 361 méter mély Rašpor víznyelő.
A leghosszabb, flisben elhelyezkedő barlang a Piskovica a félsziget középső részén, hossza 1.036 méter. Ennek közelében található a 273 méter mély Marfanska jama, amely 2.045 méter hosszú, s feltárt vájataival egyben a leghosszabb Isztriában. Roč városkánál helyezkedik el a Krkuž és a Gragorinčići víznyelő. A legnagyobb terem a Batluška jama üreget „ékíti”, hossza 200 méter, szélessége 150 méter, magassága pedig 60 méter.
Az északnyugati területek flis üledékek és a mészkő rétegek találkozásánál húzódó víznyelők miatt különlegesek. Igen festői a Šternánál lévő 231 méter mély hasadék, s különlegesen megkapó az esős időszakokban, amikor csodálatos zuhatag képződik, amely a tölcsér alján, mielőtt elnyelné a föld, egy festői kis tavacskát alkot. A közelben van egy régi, elhagyatott malom is. Különösen érdekes Nyugat-Isztria karszt-övezete, melyet vörös agyagos talaj borít, s így a föld alatti cseppkövek és kristályok is gyakran kimondottan vöröses színben pompáznak.
A barlangokon felül a hasadékok is igen érdekes szpeleológiai képződményeknek számítanak. Megközelíthetőségük okán az ember és az állatok már ősidők óta szívesen húzzák meg magukat bennük, így közülük több is érdekes régészeti és paleontológiai lelőhelynek számít: Šandalja, Vergotinova, Romualdova, Trogrla…csupán néhány közülük.
Isztria megye Idegenforgalmi Közössége
www.istra.hr
3. Biokovo
A Biokovon lévő legmélyebb üreg a 778 méter mély Amfora. A Biokovo lenyűgöző, szilaj atmoszféráját száraz üregek jellemzik, noha egyes helyeken még nyár derekán is jégen mászhatunk. Hegyi vezető „használata” erősen javasolt.
Biokovo Természetpark
www.biokovo.com
4. Lika
Szpeleológiailag igen érdekes terület, mivel számos víznyelő, forrás és még fel nem tárt, érdekesnek ígérkező területet rejteget. A legérdekesebbek a Lucában lévő Punar-és a Munižaba hasadék Gračac közelében, de érdekes a Đula Medvednica is Ogulin aljában. Ez utóbbi egyébként Horvátország leghosszabb barlangja, melynek több, mint tizenhat kilométernyi vájatai labirintust alkotnak, melyben igen könnyen el lehet tévedni.
Lika-Senj megye Idegenforgalmi Közössége
www.lickosenjska.com
Fontos: A fenti barlangok és üregek nem mindegyike fogad turistákat, csak a képzett barlangászokat, bejelentett és engedélyezett „expedíciók”-at fogadják. A szpeleologiai képződményekben vagy azok felszínén történő látogatás, azok megtekintése és kutatása, minden más ilyen jellegű tevékenységhez hasonlóan, nem engedélyezettek az illetékes minisztérium engedélye, és az őket felügyelő intézmények hozzájárulása nélkül.
A „mezei” turistáknak melegen ajánljuk, hogy útközben Split vagy Zadar felé keressék fel a Cerovačke špilje-t Gračac közelében és a Manita peć-et Paklenicában, amely szintén nyitva áll a látogatók előtt. A legrégebbi „szervezett” idegenforgalmat is bonyolító barlang a Modra špilja Biševon.
Gyönyörű és lenyűgöző a Gorski kotarban lévő Lokvarka is Lokve közelében, míg a legvadregényesebb látogatható barlang a Modrič špilja Rovanjskéban, a Maslenica-híd mellett. Ha Horvátország legszebb barlangjaiból szeretne szemezgetni, akkor keresse fel Karlovac megyét, amely a horvát barlangturizmus bölcsője, a Rakovicához közeli Nova Kršljanál lévő Baraćeve špilje barlangokat, melyek pompás kalcit díszeikről híresek, s melyeket 1892-ben nyitottak meg a nagyközönség előtt. A Plitvicei-tavakhoz lovaskocsival igyekvő egykori utazók is szívesen látogatták.