Az egész éven át kellemes kiránduló-szabadidős célpontnak számító Zágráb megyét, a horvát fővárost körbeölelő területet gyakran nevezik „zágrábi gyűrű”-nek.
Természetrajzát tekintve változatos vidék, nyugatról a Marijagoričko pobrđe és a Žumberak, délről az alacsonyabb Turopolje és a Pokuplje, illetve a Vukomeri-dombság (Vukomeričke gorice), keletről pedig síkföldi vidékek keretezi.
Természeti látványosságai közül kiemelendő a Medvednica és a Žumberak - Samoborsko gorje természetparkok, a Crna mlaka és Japetić speciális rezervátumok, a Cret Dubravica különleges botanikai rezervátum és a Száva Madártani Rezervátum.
Zágráb Megye kultúrtörténeti nevezetességei a következők: Samobor óvárosa, Zelingrad és Okićgrad vármaradványok, a turopoljei faszerkezetes építészet emlékei, a Jastrebarsko-i kastély és barokk templom, a zaprešići vidék ún. hat kastély útvonala, Jellasics Bán Novi dvori kúriája, a 16. sz.-ban barokkizált, eredetileg 1209-ből származó gótikus Szent Márton-templom Dugo Seloban, a Božjakovin-i Drašković-kastély, a De Piennes család mauzóleuma Vrbovecben, a Zrínyi Péter torony Vrbovecben és a Patačić-kastély.
Fejlett falusi turizmusa a ballonos sétarepüléstől, a lovaskocsikázástól, a lovaglástól és pónilovaglástól, a különféle sport-szabadidős tevékenységeken át az erdei túrázásig, a borpince látogatásig, a családi gazdaságokban történő borkóstolásig, a tájházak néprajzi gyűjteményéig, a malom, vagy a szövőszék működésének megtekintéséig, illetve a zöldellő természeti környezetben történő kellemes tartózkodásig széleskörű lehetőségeket kínál.
Zágráb Megye kirándulóhelyei igen változatosak. Vannak itt a horgászok számára vonzó tavak és halastavak, míg mások egy kellemes sétát választanak. Egyes kiránduló célpontok a szállás és házi gasztró- és borkínálat mellett lovaglóiskolát is működtetnek. Egyes helyeken akár a pisztrángok öko-tenyésztésének, vagy az egészséges ételek elkészítésének és a gyógynövényekből készülő termékek előállításának módjával is megismerkedhetünk.
A „zágrábi gyűrű” egyik különlegességét kétségtelenül a szőlőskertek és borospincék képezik. Zágráb Megye Horvátország legtekintélyesebb bortermő vidékei közé tartozik. Sőt, az itt előállított szőlő és bor tekintetében Horvátország vezető területe. A kedvező természeti adottságoknak – a talaj, a napsütés és az éghajlat – s mindenekelőtt a szőlősgazdák és borászok szorgos keze munkájának köszönhetően évről-évre nemes nedűk születnek, melyeket aztán a választékos ízlésű hozzáértőknek és a „laikus” borrajongóknak egyaránt jó szívvel kínálnak. A térég legjobb szőlészetei Samoborban, Jastrebarskoban, Sveti Ivan Zelinában és Vrbovacban találhatók.
A megye települései
Brdovec, Dubravica és Marija Gorica
A terület Zágráb Megye nyugati részében fekszik, Szlovéniával és Krapina-Zagora megyével határos. A gazdag kultúrtörténeti örökséggel bíró vidéket erdők, buja zölddel borított szelíd szőlőtermő dombok, sík vidékek és vikendházakkal megtűzdelt, szépen gondozott telkek jellemzik. Legjelentősebb kultúrtörténeti nevezetességei: Brdovec plébánia, a Januševec (Prigorje Brdovečko) és Vranyczany-Dobrinović (Laduč) kastélyok, valamint a Marija Gorica-i barokk Sarlós Boldogasszony-templom.
Helyi érdekesség:
Cret Dubravica - Cret (mocsaras erdő) Dubravicánál, a Lugarski brijeg aljában, melyet 1966-ban nyilvánítottak különleges botanikai rezervátummá. Itt nő a ritkaságszámba menő kereklevelű harmatfű, amely egy húsevő növény, s a harmatfű félek egyetlen Horvátországban honos faja.
Őselefánt Marija Goricából – a Dinotherium kapafogú őselefántot elsőként Marija Goricában fedezték fel, ahol ezen óriás emlős fosszilis maradványaira bukkantak. Marija Gorica község címerét egy furcsa teremtmény – a Dinotherium giganteum – képe díszíti.
Dugo Selo
A vidék történetét és kultúráját Szent Márton alakja és a Templomos lovagi rend legendája lengi körül. A vidék bortermelő hagyománya teremtette meg a borhoz kötődő turisztikai rendezvényeket, mint például a szőlőskerti munkák kezdetét jelző Vincekovo na Martin Bregu, vagy az újbor „megkeresztelését” ünneplő Márton-nap. A vidék közkedvelt falusi turisztikai objektumai a Bunčić-család présháza, a Matezović-család -féle kirándulóhely és az Orlando Sesan családi agrárgazdaság.
Ivanić Grad
A városka Moszlavinában, a Lonja-folyó partján, a Zágráb – Lipovac autópálya mellett helyezkedik el. Első írásos említése a 13. századból (1246) ered. Az elmúlt évszázadok gazdag kultúrtörténeti örökséget, látogatásra érdemes műemlékeket hagyományoztak rá. A városka a Naftalan gyógyhelyről és tradicionális Bučijada elnevezésű Tökfesztiváltól ismert. A jó falatok és borok kedvelőinek elsősorban a Kezele falusi vendégfogadó, a Malec Borászat illetve a Brenta-Borászok és Szőlészek Társasága borkóstoló hely felkeresését javasoljuk.
Jastrebarsko
A Zágráb – Karlovac autópálya menti Jastrebarsko - népszerű nevén Jaska - és környéke jelentős turisztikai hagyományával a zágrábiak kedvel kirándulóhelye, amely csodás tájaival, bortermő lankáival, természeti rezervátumaival és számos kultúrtörténeti emlékével – templomok, kolostorok és kastélyok – csábít. A környéken több vonzó kirándulóhely is található, mint például a Crna Mlaka madártani rezervátum, a Plešivicai Borút, illetve a Samobori-hegység legmagasabb csúcsa – a Japetić (879 m). A Šimanović falusi gazdaság, a Repro Eko családi gazdaság, a Stipković és Ciban falusi vendégfogadók - csupán egynéhány a látogatásra érdemes helyek közül.
Krašić
Krašić neves zarándokhely, amely vallási „tartalmai” mellett a túrázástól egészen a golfozásig terjedően kínál sportlehetőségeket.
Križ
A Zágráb – Lipovac autópálya mellett, a Česma-folyó völgyében, a Szent Kereszt Felmagasztalása-templom körül, egy dombon megtelepedett falucska. A vidék gazdag kultúrtörténeti örökséggel és autentikus falusi építészettel rendelkezik, míg az Okešinac-nál lévő Sipćine régészeti lelőhely a terület korai benépesüléséről vall. A község déli részéhez tartozik a Žutica-erdő, kőolaj lelőhely, keleti részéhez pedig a jó vadászterületnek számító Veliki Jantak-erdő. A Česma-folyó ideális a halászathoz-pecázáshoz.
Pisarovina
A Vukomeri-dombság, a Kulpa-folyó és a Draganić-erdő karéjában lévő Pisarovinát festői vidék veszi körbe – síkvidékek és lankák, melyeket ősrégi tölgyesek és az áttetsző vizű Kulpa-folyó irányában kanyargó patakok pettyeznek. Pisarovinától délre helyezkedik el Jamnička Kiselica, a népszerű „Jamnica“ ásványvíz forrása, melyet 1770-ben fedeztek fel. A keserűvíz első kémiai elemzését 1772-ben Mária Terézia utasítására végezték el, majd 1828-ban Európa ezen részében elsőként itt palackoztak ásványvizet.
Samobor
A Samobori-hegység (Samoborsko gorje) lankáin megtelepedett barokk építészeti stílusú városka a zágrábiak legkedvesebb kirándulóhelye. A fővárosiak a kisváros elbűvölő atmoszférája, környező természeti szépségei, múzeumai, éttermei, vendéglői és egyedülálló gasztronómiai különlegességeket kínáló kirándulóhelyei miatt kedvelik oly annyira. 1809 és 1813 között a Napóleon féle illír területek kantoni székhelye, s így ebből az időből maradtak ránk azok a receptek, melyek alapján a samobori különlegességnek számító muštarda mustármártást és a bermet likőrt készítik. A városka környékén szintén számtalan látnivaló hívogat, úgy mint: a Slavagora falusi vendégfogadó, a pod Okićem tájház, a Žumberačko ökofalu kirándulóhely, a Divlje vode biopark, az Oslaković és Sirovica gazdaságok.
Sveta Nedelja
Az apró városka a Száva, az Okić- és a Samobori-hegység karéjozta sík- és dimbes-dombos területen fekszik. A Sveta Nedelja-i plébániát első ízben 1501-ben említik. A jóféle vendéglátós kínálattal megtűzdelt változatos sport-szabadidős lehetőségei – séta, kerékpározás, pecázás a tavakon, tenisz, paintball – okán közkedvelt célpont.
Sveti Ivan Zelina
A Lonja-folyó völgyében fekvő városka a Hrvatskog prigorje kulturális és gazdasági központja. Boráról, illetve borútjáról nevezetes, amely a Donja Zelina - Nespeš és Gornji Psarjev, illetve Sv. Ivan Zelina között fekvő bortermő vidékeken halad át. A terület gazdag kultúrtörténeti hagyatékot őriz, melynek kiemelkedő értéke Zelingrad középkori vára. Számos sport-szabadidős tevékenység (teniszezés, hegymászás, kerékpározás, motorozás) hívogat. A falusi turizmus természetesen a bor jegyében zajlik: Stjepan Jarec, Kristijan Kure, Zdravko Puhalek, Mirko és Željko Kos – csupán egynéhány a legnevesebb helyi borász közül. A borúton található a Ljubekov Gaj kirándulóhely és a Kušić gazdaság.
Velika Gorica
A „zágrábi gyűrű” legnagyobb városa 70.000 lakosával a Vukomeri-dombság lankás területén és Turopolje síkvidékén helyezkedik el. A tőszomszédságában lévő Pleso településen van a Zágrábi Repülőtér. A vidék az őskortól egészen napjainkig terjedő, gazdag kultúrtörténeti örökséggel, szakrális és néprajzi emlékekkel bír. Itt van az Andautonia nevű ismert régészeti lelőhely is Ščitarjevoban. A területet a helyi éttermekben és a városka körüli kirándulóhelyeken elérhető színvonalas gasztronómia kínálat jellemzi.
Vrbovec
A városka első írásos emléke 1244-ből való. A törökök elleni védekezésképpen 1528-ban emelték kastélyát, melyből mára már csak egy hengertorony maradt meg. A vrboveci vidéket jelentős kulturális örökség, megannyi falusi kirándulóhely, pihenőhely és remeg gasztrohely, illetve sportolási lehetőségek jellemzik. A Habijanovec-i Zrno ökogazdaságban ízletesen és egészségesen lakmározhatunk, házi termékeket vásárolhatunk, különféle műhelyfoglalkozásokon vehetünk részt, és meg is szállhatunk.
Zaprešić
A térségen belül Zaprešić és vidéke kínálja a legtöbb turisztikai látványosságot, mint például a várak (Lužnicu, Gornju Bistru, Jakovlje), több templom, állat- és növényrezervátumok, kiváló gasztronómia kínálat és tradicionális rendezvények. Itt van a Jellasics Novi dvori kúria, amely Horvátország legjobb állapotban fennmaradt nemesi gazdasági épületkomplexuma. Az érdekesebb helyek közé tartozik még a Trajbar Team Lovasklub és a Potkova étterem, a Dva potoka kirándulóhely, a Kraljev vrh teniszközpont és a Zeleni Gaj piknikzóna.
Zágráb Megyei Idegenforgalmi Közösség
www.tzzz.hr