Horvátország, Adria - Ahogy mi mindig is szerettük
Keresés
 

Pozsega-Szlavón megye

Pozsega-Szlavón megye
Pozsega-Szlavón megye Horvátország kisebb megyéi közé tartozik. Elhelyezkedéséből fakadóan távol esik a fő közlekedési útvonalaktól, ám egyediségét is ennek köszönheti. Egy olyan térség ez, amely rácáfol az általában síkvidéki Szlavónföld képzetére, mivel viszonylag kis területén ugyan úgy megtalálhatóak a termékeny szántóföldekkel teli rónaságok, mint a kisebb-nagyobb hegyek, melyek alját a messze földön híres szőlőültetvények, tetejüket pedig sűrű erdők ékesítik.

Pozsega-Szlavón megye hosszú időre visszanyúló múlttal büszkélkedhet. A római korban a Pozsegai-völgyet Valis aurea-nak azaz Aranyvölgynek nevezték. A középkortól számítva kísérhetjük figyelemmel megyénk írásos történetét, melyről az első feljegyzések 1210-ből valók.

Lipik a hévízi gyógyfürdőjéről és a lipicai ménesről nevezetes.

Pakrac már a középkorban jelentős erődvárként volt nevezetes és pénzverdéje is volt. Itt verték a híres báni dénárt (horvátul banovac).

Požega egy olyan város, ahol hosszú időre nyúlnak vissza a városiasodáshoz, a közigazgatáshoz, a kultúrához, az oktatáshoz, a valláshoz és a gazdálkodáshoz kötődő hagyományok.

Pleternica ismert Mária-kegyhely, s egyben fontos közlekedési csomópont.

Kutjevo Horvátország egyik legjelentősebb borközpontja, ahol 1232 óta él a szőlőtermesztés és borászkodás hagyománya.

Kaptol központjában látható az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori erőd.

Velika hévízforrásán felül kirándulóhelyként és a geológiai sokszínűsége okán európai geoparkká nyilvánított Papuk Természetparkba induló túrák kiinduló állomásaként ismert. A čaglinai vidéken, a Dilj hegység szívében található a nevezetes, s újabban egyre látogatottabb Sovsko-tó, amely az egykori Paratetis, azaz Pannon-tenger egyetlen fennmaradt tanúja országunkban.

Pozsega

Pozsega a Psunj, Papuk, Dilj, Krndija és Požeška gora szlavóniai röghegység-lánc karéjozta termékeny völgyben telepedett meg. Noha délkeleti tájolással helyezkedik el az Arany völgyben, melyet a rómaiak Vallis aurenak neveztek, a város már évszázadok óta Közép-Szlavónia legfontosabb központja. Pozsegának a régi vár és a környező szőlőtermő dombok aljában "történt" topográfiai elhelyezkedése tette lehetővé a középkori véderőd létrehozását, melyről már az 1227-ben kelt írásos dokumentumok is megemlékeznek. Pozsega a 18. sz. derekán nyeri el a szabad királyi város státust, s mint fontos kulturális, oktatási, gazdasági és vallási központ, a 19. században a szlavón Athén címen illetik.

A pozsegai nevezetességek közül érdemes kiemelni az 1285-ből származó Szt. Lélek kolostort és templomot, a pozsegai katedrálist, azaz az Avilai Szt. Teréz templomot, valamint Pozsega legrégebbi templomát, a Szt. Lőrinc-templomot, amely a 14. században épült.

Lipik

Lipik a Lipiki gyógyfürdőről, ásványvízéről és a lipicai méneséről nevezetes. Ugyan a település és a gyógyhely "csupán" kétszáz éves, eredetük a római korra tehető és számos régészeti lelet tanúsítja, hogy a vidék már akkoriban is lakott volt. A gyógyfürdő a 19. század első felében éli fénykorát, amikor Izidor Janković gróf egy három fürdővel rendelkező új fürdőépületet építtet. Ugyanekkor épült a hévíz forrásánál az a Vendéglő is, amely a hely szíveként a későbbiekben a település központi helyévé nőtte ki magát. Ezzel egy időben 25 hektárnyi területet kerítenek el egy közpark céljára, elültetik az első fasort és megalapítják a híres lipicai ménest. Lipik leghíresebb építménye a Kursalona (Kúraszalon), amely egyben az üdülőváros legkiemelkedőbb nevezetessége is. 1893-ban, a park déli részén, érett reneszánsz stílusban épült. Érdekesség, hogy Lipikben már1894-ben bevezették az áramot, alig hat évvel azután, hogy New Yorkban kezdetét vette az áramszolgáltatás.

Pakrac

Pakrac neve első ízben 1229-ben, a "Marcel pakrački" nemesi melléknévben bukkan fel, noha egyes régészeti leletek tanúsága szerint errefelé már az ókorban is éltek emberek. A pakraci erődről már a templomos rend 12. sz.-i feljegyzései is megemlékeznek. Szintén ebből a korból származnak azok az iratok, melyek az első pénzverdéről, és az itt vert báni denárról tanúskodnak. A 150 éves török hódoltságot követően Pakracban a 17. században lépnek színre a helyi nemesek, akik közül a városka fejlődésére a legnagyobb hatással a Janković család volt, amely kúriát is itt építtet magának. Ugyanebben a században épül meg a Szűz Mária Mennybemenetele-templom, a város egyre nagyobb fejlődésnek indul, virágzó kereskedő és iparos központtá válik, melyben kórház, iskola, szálloda, bíróság, magán áramfejlesztő telep épül és síneket fektetnek le. A pakraci nevezetességek közül kiemelendő a Spahijski podrum pince, a Janković uradalom, Trenk báró kastélya és a Čaklovaci öreg vár. A város környékén két kirándulóhely - Omanovac és Matkovac – illetve a Čantalo etnopark várja a látogatókat.

Kutjevo

Kutjevo 20 kilométerre keletre helyezkedik el Pozsegától, a megyeszékhelytől. A Krndija hegység aljában telepedett meg. Horvát borfővárosként is emlegetik. A Kutjevo kastély 1721 és 1735 között, jezsuita rezidenciának épült, és Pozsega-Szlavón megye egyik legjelentősebb barokk építményének számít. Az egykori ciszter apátság, melyet az 1700-ban kelt feljegyzések már csak romhalmazként emlegetnek, helyén épült. Érdekesség, hogy a pusztulófélben lévő apátság nevezetes borpincéi fennmaradtak. 1721 és 1735 között egy új barokk komplexumot emeltek itt, templommal és egy nagy rezidenciális kastéllyal, amely uradalmi központként és a közeli Pozsegában lévő kolostorban élő jezsuiták nyári rezidenciájaként szolgált.

Pleternica

Ott, ahol az Orljava-folyó a Požeške gora és a Dilja hegységek között, az ún. pozsegai Aranyvölgy kapujánál utat tör magának a Száva felé, a Psunj, Papuk, Krndija, Dilj és Požeška gora hegységek karéjában telepedett meg Pleternica. Első ízben 1270-ben történik róla említés, a települést Sveti Nikola néven jegyezték, noha egyes források 1335-re datálják első említését. Első ízben 1427-ben bukkan fel Pleternica, a későbbi kereskedő központ neve. A legendárium szerint a települést egy vesszőkerítés - pleter – vette körbe, s elnevezését is innen eredeztetik.

Pozsega városi Idegenforgalmi Közösség
www.pozega-tz.hr

Lipik város
www.lipik.hr

Pakrac városi Idegenforgalmi Közösség
www.tz-pakrac.hr

Kutjevo Idegenforgalmi Közössége
www.tz-kutjevo.com

 
 

Cookie policy

In order to provide you the best experience of our site, and to make the site work properly, this site saves on your computer a small amount of information (cookies). By using the site www.croatia.hr, you agree to the use of cookies. By blocking cookies, you can still browse the site, but some of its functionality will not be available to you.

What is a cookie?

A cookie is information stored on your computer by the website you visit. Cookies allow the website to display information that is tailored to your needs. They usually store your settings and preferences for the website, such as preferred language, e-mail address or password. Later, when you re-open the same website, the browser sends back cookies that belong to this site.

Also, they make it possible for us to measure the number of visitors and sources of traffic on our website, and as a result, we are able to improve the performance of our site.

All the information collected by the cookies, is accumulated and stays anonymous. This information allows us to monitor the effectiveness of the websites and is not shared with any other parties.

All this information can be saved only if you enable it - websites cannot get access to the information that you have not given them, and they cannot access other data on your computer.

Disabling cookies

By turning off cookies, you decide whether you want to allow the storage of cookies on your computer. Cookies settings can be controlled and configurated in your web browser. If you disable cookies, you will not be able to use some of the functionality on our website.

More about cookies can be found here:

HTTP cookie
Cookies