Lastovo Horvátország legtávolabbi lakott szigete, melynek lakossága évről-évre csökken. Erre lehet gyógyír a Princeza Jadrana cég „Augusta Insula”, azaz Császári sziget elnevezésű projektje. A rómaiak ugyanis egykoron így hívták a szigetet. A fenntartható fejlődést célzó 75 millió euró értékű beruházással az Ubli nevű település feletti elhagyatott kaszárnya helyén két éven belül épülhetne meg mediterrán terményeket - borok és az olívaolaj - bemutató európai központ. Az Augusta Insula egyben az európai, különösképpen az informatikai-technológia szektorban tevékenykedő tudósok gyülekezőhelyévé válna. A tervek között egy konferencia-központ, egy amfiteátrum, egy planetárium, egy akvárium, az EU országainak növényvilágát felvonultató botanikuskert, valamint két tengervizes medence kialakítása szerepel. A vendégek a természeti környezetbe belesimuló, négycsillagos, összesen 500 férőhelyes sorházakban kerülnének elszállásolásra. Egy sportcsarnokot is építenek. A tervek azonban nem csupán az egykori kaszárnyára korlátozódnak. Az építkezés elkövetkező szakaszában tennék rendbe a Pasadura mellett volt egykori haditengerészeti bázist, a György-öblöt, amely egykoron a hadihajók rejtekhelyéül szolgált. A szelektől óvott közeli Kremena-öbölben egy jachtkikötő kialakítását tervezik. Lastovo-szigetének a búvárkodástól a csillagok megfigyeléséig bőven van mit kínálnia a turistáknak. A nemzetközileg is tekintélyes isztriai Višnjan csillagvizsgáló adatai szerint a szaharai égbolt után a lastovoi a világ második legkevésbé „szennyezett” égboltja! Lastovo komp- és katamarán összeköttetésben áll a szárazfölddel. Az Augusta Insula projekt keretében még egy gumimotoros repülőt is beállítanának a forgalomba, amely 20 perc alatt érne el a spliti repülőtérre. Egy gyorshajójáratot is indítanának, amely a spliti repülőtérnél lévő Divuljébe szállítaná az utasokat. A Princeza Jadrana cég egy luxus jachtok fogadására alkalmas kikötőlánc kialakítását is tervezi, melynek kikötői Lastovón felül Olibban, Vrgadában, Šipanban, Hvaron és Korčulában kapnának helyet.

Az Adria egyik legerdősebb szigetének számító Lastovo körül 44 kisebb-nagyobb sziget és szirt sorjázik. Maga Lastovo a Lastovoi szigetcsoport legnagyobb tagja. Évszázadokon keresztül a Raguzai Köztársasághoz tartozott, ami épített és művészi kincseinek nagy számában és értékében érhető tetten. Urbanisztikai szempontból különösképpen érdekes a sziget egyik hegyének déli lejtőin elterülő Lastovo település a maga régi gótikus, reneszánsz és barokk épületeivel, illetve különleges kéményeivel, a fumarokkal, melyek a 17-18. sz.-i építészet sajátságos lastovói megnyilvánulásának számítanak. Senki sem tudja, hogy a helybeliek miért fáradoztak azon évszázadokon át, hogy a háztetőkre minél változatosabb kéményeket emeljenek, de tény, hogy a szigeten, s főként annak régebbi házain aligha találni két ugyan olyan kéményt. Díszítésük az egyszerű fecskefarkú cserepesektől a szemmel verés ellen védő, illetve a szomszéd kicsúfolásául szolgáló állati szarvakig terjedően a legkülönfélébb.

Lastovon több régi kistemplom is található:Ubliban van a 11 sz.-i Szt. Lukács-templom, a 14. sz.-i Szt. Kozma és Damján-templom, de mind közül a legszebb a Mezei Szűzanya temploma, melyet a 15. században helyi mesterek építettek gótikus-reneszánsz stílusban. Lastovonak különlegesen érdekes és gazdag a népviselete, illetve népszokásai és táncai is különlegesek, a Lastovsko kolo néptánc például különösen nagy ismertségnek örvend. Gyakran esik említés a helyi karneváli felvonulásokról és a húshagyó keddi szokásokról, amikor egy nagyszabású és meglehetősen bonyolult ceremónia közepette egy külön kötélen hordozzák körbe azt a szalmabábut, melyet aztán máglyára vetnek. A Lastovo-szigetcsoportot 2006 -ban Horvátország 11-ik természetparkjává nyilvánították.

Dubrovnik-Neretva megyei Idegenforgalmi Közösség
www.visitdubrovnik.hr

Lastovo községi Idegenforgalmi Közösség
www.lastovo.hr

Lastovo-szigetcsoport Természetpark
www.pp-lastovo.hr