A Lastovo-sziget első családi agrárgazdaságaként a Simić család Podanjenevű vendégfogadója a falusi turizmus úttörőjének számít a legfiatalabb horvát természetparkban. A sokak által földi paradicsomként aposztrofált Lastovo körül 46 kissziget sorjázik, magán a szigeten pedig 46 templomocska és 46 művelésre alkalmas földterület van. Ezen földterületek egyikén, a Prgovo poljén van Podanje, ahol a 46 vendég elszállásolására alkalmas falusi fogadót kialakították. A vendégfogadó az olívaültetvények és a nyári forróságban hűsítő árnyat adó százéves magyaltölgyfa között, egy kőházban működik. A fantasztikus élményt a kizárólag a lastovói földekről származó házi terményekből készített ételek illata és íze teszi teljessé. A birtokon uralkodó kellemes klímát a polipok felbukkanása is igazolja, akik a közeli öblöcskéből „kikukucskálva” előszeretettel keresnek enyhet a forró nyári napokon.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) besorolása szerint a Korčulától délre elhelyezkedő Lastovo-i szigetcsoport legnagyobb tagjával, Lastovo szigetével együtt a Földközi-tengeri térség tíz édeni kertjének egyike.
Lastovo szigetet a déli kolóniákból az illírek földjére tartó görög hajósok nevezték el. A Ladesta, azaz Ladeston vagy Ladoston elnevezést a Jón-tengeren fekvő Lado szigettel való hasonlósága miatt kapta. A rómaiak saját latin névvel - Augusta Insula, azaz „az uralkodó szigete” - illették.
Viharos történelme folyamán Lastovonak több gazdája is volt. A görögök és a Római Birodalom után Bizánchoz, a Horvát Királysághoz, a Velencei Köztársasághoz, majd a 13. században a Ragusai Köztársasághoz került. A 17. század elején egy rövid időre Velence uralkodott felette, majd a Ragusai Köztársaság szerezte vissza. A dubrovnikiak uralmának a franciák vetettek véget a 19. század elején. Ezután egy rövid időre a britek fennhatósága alá került, majd 1815-ben a Habsburgok szerezték meg. Az I. Világháború végétől a fasiszta Itália 1943-as kiugrásáig olasz megszállás alatt állt.
A szigeten több kisebb település is van, melyek közül a legjelentősebb maga Lastovo, a gazdag és lenyűgöző történelmű, amfiteátrum elrendezésű középkori kisváros. A települést gyönyörű 15. és 16. sz-i családi házak ékítik, melyek jellegzetességei a gazdagon díszített kémények (fumar). Ezek a fumarok a 17. és 18. sz.-i tájjellegű lastovo-i építészet különleges emlékei. A lastovóiak sportot űztek abból, hogy kinek a kéménye szembetűnőbb, így aztán egyre különlegesebb és meghökkentőbb kompozíciók születtek.
Lastovo szigetén csodás öblöket találunk, míg fürdőhelyei közül a sziget északi részén lévő Pasadur és Zaklopatica, a déli partokon Skrivena Luka és Ubli Otok, illetve a Lastovo tövében lévő Lučica a legismertebbek.
Dubrovnik-Neretva megyei Idegenforgalmi Közösség
www.visitdubrovnik.hr
Lastovo Idegenforgalmi Közössége
www.lastovo.hr
Podanje
www.podanje.com