A Horvátország legdélebbi részében elhelyezkedő Konavlében egyre dinamikusabban fejlődik a falusi turizmus. Ennek köszönhetően tavaly megalapították a Konavlei Falusi Turizmus Egyesületet, amely már 95 tagot számlál. Az egyesületben a leginkább a borászok és a vidéki térségekben működő magánház- és szálláshely kiadók képviseltetik magukat, s őket követik a falusi vendégfogadósok és vendéglősök, az olívatermesztők, a hagyományos konavlei szuvenírek készítői, s az olyan „hagyományos” mesteremberek, mint a kovácsok és szobrászok, festők, a mézesek, a sajt- és a szárított füge készítők.
Ők tehát mindnyájan az egyedülálló tájképpel büszkélkedő Konavlében tevékenykednek. Ez a különleges természeti szépségek és a hegyi és a síkföldi, a hegyvidéki és a sziklás, a kék és a zöld kontrasztjának a vidéke. Az észak felől hegyek, dél felől pedig az Adriai-tenger karéjozta Konavle kelet felé a Boka Kotorska öbölig és a Prevlaka-félszigetig terjed, míg nyugati irányban egészen Cavtat és Obod csodálatos szépségű szelíd öbleiig nyúlik le.
A vidék megóvott természete, egyedülálló és értékes rurális építészete, több műemléke és ezeréves múltja, a népi művészet által fennmaradt több száz éves népszokásai, a különleges konavlei népviselet és a konavlei hímzés, az ember és a természet harmonikus együttélése – Konavle mindezek miatt oly annyira egyedülálló és különleges.
A konavlei térség falvaiban mind a mai napig fennmaradtak a Raguzai Köztársaság idejéből származó hagyományos kőépületek, melyek az érintetlen tájba belesimulva mesélik az élet megannyi szegmenséről, a lakókultúráról, a föld megművelésének kultúrájáról és a hagyományos mesterségek tiszteletéről, valamint a konavlei vidék területi környezetéhez való tartozás érzéséről szóló történeteiket. Ezek az épületek napjainkban a mai dubrovniki partszakasz délkeleti részét képező Konavle falusi turizmusának reprezentatív szálláshelyei.
A Raguzai Köztársaság a 15. században a térségnek a boszniai főnemesektől történt megvásárlásával teljesítette ki területét. Konavle mezőgazdasága és állattenyésztése, tengerészete, valamint stratégiai jelentősége okán is különleges fontossággal bírt. Ezért aztán a dubrovnikiak más birtokaikhoz hasonlatosan itt is mesterien és hatékonyan tartották meg hatalmukat itteni uralkodásuk egész ideje alatt. A vidék egy herceg fennhatósága alatt állt, kinek főhadiszállása a pridvorjei várban volt.
Konavle elnevezése a latin canale, canalis - a helyi tájnyelvben konali, kanali- szavakból ered, amely arra a vízvezetékre utal, amely a római időkben Vodovađéból Epidaurusba, a mai Cavtatba vezette a vizet. Cavtat megannyi természeti szépsége, gazdag kultúrtörténeti öröksége és változatos turisztikai kínálata miatt az Adriai-tenger egyik legvonzóbb úticélja, s egyben idilli pihenőhely.
Dubrovnik-Neretva megyei Idegenforgalmi Közösség
www.visitdubrovnik.hr
Konavle községi Idegenforgalmi Közösség
www.tzcavtat-konavle.hr