Bród-Szávamente(Brodsko-Posavska) megye a szlavón síkság déli részében, északról a Psunj hegy, a Pozsegai és Dilji hegység, délről pedig a Száva, mint horvát-boszniai határfolyó karéjozta területen helyezkedik el. Kiterjedését illetően ez Horvátország egyik legkeskenyebb és leghosszabb megyéje, amely három domborzati egységből áll: hegyvidék, síkvidék és alföld. A bródi területet egy nagyobbrészt erdőkkel borított, enyhén magaslati hegyvonulat képezi, melynek legmagasabb pontja a tengerszint felett 984 méteren magasodó Psunj. A megye legnagyobb részét aa termékeny szlavón rónaság peremövezetét alkotó síkföldi terület teszi ki. A Száva menti alföldi részt patakok, csatornák szőtte hálózat és mocsarak hálózzák be. A megye területe mérsékelt kontinentális éghajlatú, enyhe telekkel és meleg nyarakkal.
Bród-Szávamente megye egész éven át remek kiránduló-rekreációs célpont, amely gazdag történelemmel, szokásokkal, kulturális és egyházi örökséggel, megóvott természeti környezettel és szépséges tájakkal csábítja az idelátogatót. A megye különösképpen vonzó a vadászat és halászat szerelmeseinek, mivel igen gazdag élővilággal rendelkezik. Itt találhatóak Európa ezen részének legnagyobb halastavai is, melyek a Száva, Orljava, Mrsunja és más folyócskákkal és gyors folyású patakokkal egyetemben alkalmasak a vadkacsa és vadliba vadászatra, valamint a sporthorgászatra. Említést érdemel a errefelé fellelhető megannyi kirándulóhely (Strmac, Ljeskove vode, Migalovci, Petnja), valamint védettséget élvező terület (Gajna, Prašnik, Muški bunar, Lónya mező). Idegenforgalmi szempontjából kiemelt szerepet játszanak a régészeti lelőhelyek, a műemléki kultúrtörténeti örökség, a képtárak, múzeumok, valamint az egyházi építmények.
Bród-Szávamente megye területén egész éven át számos program kerül megrendezésre, melyek közül a legjelentősebbek a Bródi kolo, mint Horvátország legrégebbi folklór seregszemléje, a farsangi mulatságok, a veterán autók Nova Gradiškában megrendezésre kerülő találkozója, a stupnicai szüret, a tamburások Slavonski Kobašban megrendezésre kerülő találkozója, a Száva akvarell alkotótábor, a Trnjanski Kutiban megrendezésre kerülő Razigrane grive lovas esemény, a nemzetközi harmonikafesztivál, valamint a Gombanapok.
Bród
Bród-Szávamente megye székhelyének, Bródnak (Slavonski Brod) a területén volt 2000 évvel ezelőtt a római Marsonia. A földrajzi szempontból fontos útvonalak, vasútvonalak, autópályák és Száva folyó mentén elhelyezkedő város, melynek még sportrepülőtere is van, közlekedési és tranzit központon felül határvárosi jelentőséggel is bír. Midőn 1997-ben rábukkantak a 71-es esztendőből származó eredeti római kori diplomára, melyen először szerepelt MARSVNNIA város ókori neve, megerősítést nyert az a feltételezés, hogy a város különösen hosszú történelemmel és gazdag hagyományokkal bír.
Bród, melyről első ízben 1244-ben történik említés, mindig is kiemelten fontos stratégiai jelentőséggel bírt – a középkori erődtől a határőr vidéknek az osztrák és a török birodalom mezsgyéjén fekvő településeként felvállalt védelmi szerepéig. Ezen céllal Ausztria 1715-ben hatalmas védelmi erődöt építettet Bródban, amely Európa ezen részének legnagyobbika. A katonai határvonal 1871-ben történt felszámolásával Bród városi rangot kap. A helyi nevezetességek közül kiemelkedik a ferencesrendi templom és kolostor, a már említett Bródi erőd, amely Eszék és Stara Gradiška megerődített barokk városaival együtt a török birodalommal határos térség kiterjedt védelmi rendszeréhez tartozott. Az erődben 4000 katonának és 150 ágyúnak volt hely. Napjainkban a Bródi erőd a katonai erődépítészet monumentális példányaként kiemelt védettséget élvező műemlék.
Bród egészen a Dilj hegység lankáiig nyúlik ki, ahol egy turistaház található.
Bród újabban a helyi lakosok nagy többsége által favorizált „Merüljön el a mesék világában!” turisztikai szlogennel csábítja a turistákat.
A városban és környékén számos kiadó szobában, apartmanban, panzióban és éjszakázóhelyen, illetve a Savus, Central, Zovko, Orljava és Zdjelarević hotelekben kínálnak szállást.
Nova Gradiška
Az 1748-ban Friedrichsdorf, illetve Újgradiska néven alapított Nova Gradiška a „legfiatalabb horvát város” cím tulajdonosa. A határőr vidék fennhatósága alatt jött létre és fejlődött. Már 1754-ben kezdetét veszi az első téglaépítmény – a Szent Teréz-templom építése, amely építészeti jellegzetességeit tekintve a szlavóniai késő barokk stílusú egyházi építészet jelentősebb emlékei közé tartozik. A város magját a Szent Teréz-templom, a régi bíróság és börtön 18 sz.-i épülete, valamint a 19. sz.-i Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása plébániatemplom adja.
A Nova Gradiška-i idegenforgalom igen korán fejlődésnek indult: 1892-ben hozták létre a városszépítő egyesületet, amely 1930 óta turisztikai társaság néven működik. Nova Gradiška azon első horvátországi városok között volt, ahol már a 20. század elején volt aszfaltozott járda és bevezették az áramot.
A város nevezetességei közül a legfontosabbak a már említett Szent Teréz-templom, a Szeplőtelen Fogantatás-templom és a zsidó temető.
A városba érkező vendégek különféle sportrendezvényeken vehetnek részt, illetve nyaranta a városi strandon frissülhetnek fel. Nova Gradiškában és környékén a Kralj Tomislav és Slaven hotelekben, a Slavonski biser és Maksimilijan éjszakázóhelyeken és az As panzióban találunk szállást.
Bród-Szávamente megyei Idegenforgalmi Közösség
www.tzbpz.hr
Slavonski Brod városi Idegenforgalmi Közösség
www.tzgsb.hr
Nova Gradiška városi Idegenforgalmi Közösség
www.tzgng.hr