A Sinjben megrendezésre kerülő Sinji alka vitézi játékok és az Észak-Horvátország területén honos mézeskalács-készítés nemrégiben felkerült az UNESCO Az emberiség szellemi örökségének reprezentatív listájára, míg az ojkanje népi éneklést a Sürgős védelemre szoruló veszélyeztetett szellemi kulturális örökségség listájára vette fel az UNESCO.
A Sinjben honos Sinji alka vitézi tornát 1717. óta minden évben megrendezik a Cetina vidéki Sinjben. A versengés során a város főutcáján teljes vágtában végighaladó vitézeknek kopjájukkal kell beletalálniuk a fölfüggesztett vaskarikába. A torna elnevezése a török gyökerű alka szóból ered, melynek jelentése gyűrű, karika, s íly módon a történelmi együttélést és a két különböző civilizáció kulturális egymásra hatását is megtestesíti.
Az ojkanje népi éneklést férfi vagy női énekesek „adják elő”, oly módon, hogy a torokból való énekléssel a legkülönfélébb hangrezegtetési technikákat használják. Minden egyes ének addig tart, amíg az énekes egy szusszal bírja. Az énekek dallamai korlátozott, főleg kromatikus szólamsorokra terjednek ki, s olyan hangközökben mozognak, melyek nem felelnek meg a jelenleg bevett hangközöknek. A nóták szövege a szerelemtől egészen a pillanatnyi társadalmi témákig, sőt politikáig terjed.
A mézeskalács termékek készítésének néhány európai kolostorban a középkorban megjelent tudománya Észak-Horvátországba érve valódi mesterséggé nőtte ki magát. A tésztából készült ehető mézeskalácsot különféle formákba „öntik”, megsütik, szárítják, majd étkezési színezőanyaggal festik be. Minden mézeskalácsos a maga módján díszíti a kész „terméket”, kis tükördarabokkal és idézetekkel vagy üzenetekkel csinosítja azt. A legelterjedtebb mézeskalács forma a szív.
A Sinji alka, a mézeskalács-készítés és az ojkanje népi éneklés társaságában az UNESCO Az emberiség szellemi örökségének listájára felkerült a spanyol flamenco, a pekingi opera, az akupunktúra, valamint az azerbajdzsáni és iráni szőnyeg is.
Horvátország pillanatnyilag tíz szellemi kulturális örökséggel szerepel az UNESCO listáján és ezzel európai listavezető.
Az Abu Dhabiban 2009-ben megtartott gyülésen ugyan is hét szellemi örökségi kincset vettek fel az UNESCO Szellemi örökségi listájára, úgy mint a dubrovniki Szent Balázs ünnep; az Isztrián és a horvát Tengermelléken honos szűk hangközű kétszólamú éneklés; a Hrvatsko zagorjében honos hagyományos fajáték készítés; a gorjani Királynő (Ljelja) éves tavaszi menete; a Hvar szigeti Za križen körmenet; a kastavi kolomposok éves farsangi felvonulása; valamint a horvátországi (Pag, Hvar, Lepoglava) csipkekészítés.
Az UNESCO szellemi örökségi listáján pillanatnyilag 87 ország 229 kincse szerepel. Azon tudás- és kifejezési - formák kerülhetnek fel rá, melyek megismertetnek a szellemi kulturális örökségből különbözőségeivel, tudatosítják az emberekben a szellemi kulturális örökség fontosságát, valamint nemzetközi együttműködések kezdeményezésével tovább segítik a hagyományok hordozóit abban, hogy a helyi közösség erőfeszítései ellenére kihalófélben lévő szellemi örökséget tovább ápolják.
Kulturális Minisztérium
www.mint.hr