A Pelješac-félszigeten nemrégiben fedezték fel a tudomány jelenlegi állása szerinti egyik legrégebbi csillagászati táblát, amiről Amerikától és Nagy-Britanniától egészen Oroszországig és Albániáig bezárólag hírt adtak a nemzetközi sajtótermékek.

Miután dr. Stašo Forenbaher és dr. Alexander Jones a Journal for the History of Astronomy című szaklapban közzétették felfedezésüket, a hírnek mind a tudományos internetes oldalak (az amerikai LiveScience) és a nagy példányszámú lapok (a brit Daily Mail), mind pedig a tekintélyes hírportálok, mint például az orosz Gazeta.ru, kiemelt figyelmet szenteltek.

A Nakovana településhez közeli Spila-barlangban végzett többéves kutatás eredményeiről van szó, ahol a dr. Forenbaher vezette tudóscsoport az illír civilizáció lelőhelyeit térképezte fel. A barlang mint egy kétezer éven át volt elzárva a külvilágtól.

A nagyközönség érdeklődését különösképpen az a mint egy 30 darabka elefántcsont keltette fel, melyek egy csillagászati tábla nem teljes mozaikjának a részét képezik. A radiokarbonos kormeghatározás azt mutatta ki, hogy az elefánt, melynek a csontjaiból a tárgy készült, mint egy 2200 évvel ezelőtt élhetett. Tudományos forrásokra hivatkozva állítólag ez lehet a csillagászati táblák jelenleg idősebb ismert példánya, noha az ókori csillagászat rendszerességét igazoló bizonyítékok akár a civilizáció történetének mélyebb rétegeiből is datálódnak. A Pelješac-i tábla horoszkópjegyeket tartalmaz, s vélhetően sorselőjelzésre szolgált, mégpedig annak megfelelően, hogy a „delikvens” az év mely szakában született. Eleddig nincs egyértelmű magyarázata annak, hogy a tábla hogy került a Pelješac-i barlangba. A jelenlegi feltételezések szerint talán valamely más kultúrából kerülhetett oda, az sem kizárt, hogy egyszerűen elrabolták. A csillagászat a Kr. e. első évezredben, Babilóniában kezdett el fejlődni, majd innen terjedt el egészen a Földközi-tengeri térség keleti feléig.

Egyes elméletek szerint a Spila lelőhely egy illír szenthely lehetett, amit a barlang belsejében lévő fallikus függőcseppkövek is alátámasztanak.

Dubrovnik-Neretva Megyei Idegenforgalmi Közösség
www.visitdubrovnik.hr